Aláírták a Norvég Alapok megállapodását: 92 milliárd forint érkezik Magyarországra
Magyarország, valamint Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselői aláírták az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Alapok 2021–2028-as időszakra szóló megállapodását. A dokumentumok hitelesítésével 92 milliárd forint támogatás vált elérhetővé – számolt be a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium.
A megállapodást Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter, Kármán András pénzügyminiszter, Espen Barth Eide norvég külügyminiszter, Martin Eyjólfsson izlandi külügyi államtitkár, valamint Pascal Schafhauser liechtensteini nagykövet írta alá a Külügyminisztériumban.
Mire fordítják a forrásokat?
A tárgyalásokat a Nemzeti Irányító Hatóság vezette, amely a településfejlesztési miniszter szerint kiemelt feladatának tekinti a források szabályszerű, átlátható és eredményes felhasználásának biztosítását. Lőrincz Viktória közölte, hogy a 254,1 millió eurós keretből 80 millió euró jut zöld átállásra, 42 millió euró helyi fejlesztésekre, 25 millió euró egészségügyre, 16-16 millió euró kultúrára és roma integrációra, 20 millió euró intézményi együttműködésre és kapacitásbővítésre, 9,4 millió euró a Kétoldalú Kapcsolatok Alapjába, valamint 26 millió euró a Civil Alapba kerül, illetve 19,7 millió euróból egyéb feladatok és költségek finanszírozhatók.
A miniszter arról is beszélt, hogy ebben a ciklusban a Civil Alap 26 millió eurós támogatási forrásainak lebonyolításáért, nyomon követéséért és ellenőrzéséért a donor országok felelnek. 2025 júliusában hirdették ki az Alapkezelőre vonatkozó pályázat eredményét, amelyet ismét az Ökotárs Alapítvány vezette konzorcium – az Autonómia Alapítvány és a Kárpátok Alapítvány – Magyarország – nyert meg.
Egyetlen euró sem veszhet el
Kármán András ígéretet tett arra, hogy a kormány gyorsan halad majd, az eljárások nyilvánosak és átláthatóak lesznek, és a pénzből egyetlen euró sem vész majd el. A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy az előző ciklusban Magyarország csaknem 215 millió eurótól, mintegy 77 milliárd forinttól esett el.
A korábbi kormányok éles és sokáig tartó vitába keveredtek a Norvég Alap forrásai miatt. A konfliktust az váltotta ki, hogy nem született megállapodás a civil forrásokat kezelő független szervezet kérdésében. Az előző vezetés szerinte ezzel önként mondott le a pénzekről. Kármán András úgy fogalmazott: az előző kormány inkább vállalta, hogy a magyar iskolák, kórházak és falvak több mint hetvenmilliárd forintot veszítsenek, mintsem hogy a kritikus hangok öt százalékhoz jussanak. A pénzügyminiszter szerint minden forintnak és minden eurónak ott a helye, ahol a magyar embereknek a legtöbb hasznot hozza.
Kétoldalú egyeztetés norvég partnerrel
Az eseményhez kapcsolódóan Orbán Anita külügyminiszter kétoldalú egyeztetést folytatott norvég partnerével, Espen Barth Eide külügyminiszterrel. A megbeszélés napirendjén aktuális kétoldalú ügyek, valamint globális és európai biztonságpolitikai kérdések is szerepeltek. A külügyminiszterek egyetértettek abban, hogy szorosabb párbeszédre és együttműködésre van szükség az Európát érintő kihívások leküzdése érdekében, és a rendszeres kommunikáció folytatásában állapodtak meg.
Norvégia finanszírozza a rendszer csaknem egészét
Norvégia, Izland és Liechtenstein az Európai Gazdasági Térség keretében 15 uniós ország gazdasági és társadalmi felzárkózását támogatja. A teljes támogatási rendszer finanszírozásának mintegy 97 százalékát Norvégia biztosítja.
A 1344/2026. (X. 22.) számú kormányhatározat értelmében a vidék- és településfejlesztési miniszter, illetve az általa kijelölt személy kapott felhatalmazást a megállapodások szövegének véglegesítésére, a későbbi jóváhagyás fenntartásával. A szükséges meghatalmazási okirat kiadásáról a külügyminiszternek kellett gondoskodnia.
