Vitézy Dávid a 210 feletti átlagsebességről: látják a rendszámot, de nem lehet mit tenni

által Mate
Vitézy Dávid a 210 feletti átlagsebességről: látják a rendszámot, de nem lehet mit tenni

214 km/órás átlagsebességet mértek az M6-oson – Vitézy Dávid szigorítást sürget

Egész napos sebességvizsgálatot végzett a Magyar Közút október 13-án az M6-os autópályán, Érd és Himesháza között – írta hétfői Facebook-bejegyzésében Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter. A meglévő rendszám-leolvasó kamerarendszerek segítségével összesen 8269 jármű közlekedését vizsgálták, az eredmények pedig a miniszter szavai szerint egészen megdöbbentőek.

A mérés során a legmagasabb rögzített szakaszátlag 213,55 kilométer/óra volt. Vitézy Dávid kiemelte: arra az autósra, aki 214 kilométer/órás átlagsebességgel közlekedett, ennek most mégsem lesz semmilyen következménye. Bár a rendelkezésre álló adatokból, a rendszámot is leolvasva teljes bizonyossággal tudják, hogy megtörtént a szabályszegés, a jelenlegi jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy az ilyen módon rögzített átlagsebesség alapján szankcionálják az autóst.

Az átlagsebességet három hosszabb szakaszon mérték: Érd és Adony között 36,3, Adony és Szedres között 75,1, Szedres és Himesháza között pedig 48,6 kilométer hosszan. A miniszter szerint aki itt átlépte a megengedett sebességet, az nem egyszer, egy előzés erejéig lépte túl a sebességhatárt, hanem kilométereken keresztül a megengedettnél gyorsabban haladt.

Részletes adatok a mérésről

A személyautók több mint 17 százaléka legalább az egyik szakaszon 145 kilométer/óra feletti átlagsebességet ért el. Közel 6 százalékuk 156 kilométer/óra feletti átlagsebességgel is közlekedett, azaz átlagosan is 20 százalék fölött lépte át a megengedett sebességet. Még utánfutóval is akadt olyan autós, aki 134 kilométer/órás átlagsebességgel teljesített egy szakaszt. A legtöbb szabályszegést éjszaka, hajnali 1 és 4 óra között mérték.

Vitézy Dávid szerint ezek az adatok ma is rendelkezésre állnak, a technológia megvan. Nehéz megmagyarázni, hogy miért hunynak szemet súlyos szabálysértések fölött, hiszen akik a szabályokat nem tartják tiszteletben, nemcsak magukat, hanem más közlekedőket is veszélyeztetnek. Ma Magyarországon a sebességellenőrzés alapvetően egy-egy pontra koncentrálódik: aki a traffipax előtt lelassít, majd utána újra felgyorsít, könnyen elkerülheti a büntetést, pedig a veszély nemcsak a kamera előtti néhány száz méteren jelentkezik.

A szakaszos átlagsebesség-mérés ezzel szemben azt vizsgálja, hogy két ellenőrzési pont között ténylegesen milyen átlagsebességgel haladt a jármű. Aki kilométereken keresztül száguld, az nem tudja egyetlen fékezéssel kijátszani a rendszert.

Több százezren támogatják az átlagsebesség-mérést

A miniszter felidézte, hogy nem véletlenül volt ez az egyik fontos témája a nyáron elindított közlekedésbiztonsági kérdőívnek sem. Több százezren mondták el a véleményüket, és a válaszadók 72,2 százaléka támogatta az átlagsebesség-mérés bevezetését. A kirívó, autópályán 200 km/óra feletti gyorshajtás önálló bűncselekményként történő szankcionálásával pedig 94,2 százalék értett egyet.

Vitézy Dávid szerint különbséget kell tenni a szabályszegések között. Az M6-os mérés azt is megmutatta, hogy a sebességhatárt túllépők nagy többsége mindössze 1–10 kilométer/órával lépte át a korlátot. Nem ugyanaz 130 helyett 136-tal közlekedni, mint 200 fölött száguldani – a szabályozásnak és a szankcióknak is tükrözniük kell ezt a különbséget.

A miniszter szerint éppen ezért dolgoznak egyszerre az átlagsebesség-mérés bevezetésének előkészítésén, a kirívó gyorshajtás szigorúbb szankcionálásán és a visszaeső szabályszegőkkel szembeni hatékonyabb fellépésen. Nem az a cél, hogy minél több bírságot szedjenek be, hanem az, hogy a szabályokat mindenki komolyan vegye, és kevesebben haljanak meg vagy sérüljenek meg súlyosan a magyar utakon.

Kiemelte: aki 214 kilométer/órás átlagsebességgel száguld egy magyar autópályán, az nem egyszerűen siet, hanem tudatosan és tartósan figyelmen kívül hagyja a közlekedési szabályokat, és másokat is veszélybe sodor.

Az M1-esen már telepítették az új traffipaxokat

A témához kapcsolódik, hogy tíz új sebességmérő berendezést telepítettek az M1-es autópálya bővítésével érintett szakaszára. Az eszközöket a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vásárolta és telepítette, a mérés és az üzemeltetés azonban a rendőrség feladata; a rendszer kialakításáról a társaság több mint egy éven keresztül egyeztetett az Országos Rendőr-főkapitánysággal.

Az új berendezések VÉDA-kompatibilisek és hiteles sebességmérésre alkalmasak. Napelemes rendszerrel és akkumulátorral működnek, így olyan helyszíneken is bevethetők, ahol nincs rendelkezésre álló vezetékes áram. Technikailag a szakaszsebesség, vagyis az átlagsebesség, valamint a követési távolság ellenőrzésére is képesek. A sebességmérők kijelzője azonnal visszajelzi az autósoknak az aktuálisan mért sebességet, a kamerák helyét pedig a Waze is mutatja.

Ezt is kedvelheted