Diplomáciai feszültségek közepette indult a Kárpátok 8 kezdeményezés
Ukrajna a Kárpátok 8 (C8) regionális együttműködéssel jelezné vezető szerepre való igényét Közép-Európában, az első csúcstalálkozó azonban már a rajt pillanatában megmutatta ennek korlátait. A bukoveli találkozó diplomáciai zavarokat szült, különösen a magyar részvétel szintje körül.
Magyarország csak ügyvivői szinten képviseltette magát
A C8 alapító csúcstalálkozóját szeptember 18–20. között rendezték meg az ukrajnai Bukovelben. A Kijev által életre hívott formátum eredetileg nyolc ország együttműködését célozta a biztonság, a gazdaság, a beruházások és a határon átívelő kapcsolatok területén. Magyarország csak ügyvivői szinten képviseltette magát, holott földrajzi helyzete, közlekedési és energetikai infrastruktúrája miatt kiemelt szereplője lehetne a kezdeményezésnek.
Rövid diplomáciai előkészítés és elmaradt egyeztetés
A magyar részvétel alacsonyabb szintjében a magyar–ukrán feszültségek mellett a C8 előkészítésének módja is szerepet játszhatott. Júniusban előremutató megállapodás született a kárpátaljai magyar közösséget érintő jogsérelmek rendezéséről, azóta történtek ukrán gesztusok, a kisebbségi jogok területén is volt némi előrelépés, ám ez egyelőre kevés. A szükséges jogszabályokat december végéig kellene elfogadnia az ukrán parlamentnek, amely október 13-án ül újra össze, így az idő meglehetősen rövid.
Kérdéses az is, mennyire, mikor és milyen szinten egyeztettek előzetesen a magyar féllel a C8-ról. Egy országot csak egyértelmű pozitív válasz birtokában lehet résztvevőként bejelenteni bármilyen együttműködésben. A C8-ról csak alig néhány héttel a találkozó előtt lehetett először hallani, így vélhetően viszonylag rövid diplomáciai előkészítés előzte meg. Csehországot Jirí Drahos, a cseh szenátus első alelnöke képviselte, Magyarország pedig utóbb jelezte, hogy nem kíván alapító tagként szerepelni a kezdeményezésben.
Ukrajna energetikailag és logisztikailag is rá van utalva a szomszédaira
Hosszabb távon a C8 országai Ukrajna energetikai és logisztikai hátországát jelenthetik: Magyarországon és Szlovákián keresztül gáz, olaj és üzemanyag érkezhet Ukrajnába, hazánk a Balkán, Olaszország és Dél-Európa felé vezető egyik legfontosabb útvonal. Lengyelország jelenti a legmeghatározóbb nyugati folyosót, Románia pedig Konstanca és a dunai kikötők miatt fontos. Magyarország helyzetét az is felértékeli, hogy Szlovákiában nincs teljes kelet–nyugati autópálya-kapcsolat még Kassa és Pozsony között sem, Romániában pedig országosan is jóval fejletlenebb a közlekedési infrastruktúra. Az együttműködés így tranzitországként jelentős közúti, vasúti és energetikai bevételeket hozhatna, ám a gondos előkészítés nélkülözhetetlen.
Regionális vezető szerepre törne Kijev, de korlátokkal szembesül
A C8 újdonsága, hogy ezúttal Ukrajna kezdeményezett regionális együttműködést, nem egy meglévő formátumba lépett be, hanem saját fórumot hozott létre, ami regionális vezetői ambícióit jelzi. Ennek azonban korlátai vannak: Lengyelország gazdasági ereje, valamint NATO- és EU-tagsága miatt Ukrajna vezető szerepe legfeljebb bizonyos részterületekre szorítkozhat. Az ukrán népesség már 30 millió alá csökkent, az ország hosszabb távon is külső finanszírozásra szorulhat. 2025-ben a magyar nominális GDP mintegy 237 milliárd, az ukrán 205 milliárd dollár volt. Már a teljes körű orosz invázió előtti utolsó békeévben, 2021-ben is csak kevéssel volt nagyobb az ukrán gazdaság a magyarnál, Lengyelországé pedig több mint háromszorosa volt az ukránnak.
Kérdéses a kezdeményezés hosszú távú jövője
Zelenszkij számára önmagában eredmény, hogy Donald Tusk részt vett a bukoveli találkozón, ami a megromlott lengyel–ukrán viszony javulására utalhat. A kezdeményezés hosszabb távú jövője ugyanakkor kérdéses, mivel számos regionális együttműködés indult már nagyratörő tervekkel, amelyek jelentős része végül nem jutott túl a szándéknyilatkozatokon. A C8 esetében is az lesz a döntő, hogy a bejelentett beruházásokhoz lesz-e finanszírozás, és valóban elindulnak-e a projektek. A hivatalos C8-program több mint száz beruházási tervet vonultatott fel, elsősorban az energia, a logisztika, az ipar és az infrastruktúra területén.
Nem valószínű, hogy a C8 rövid távon önálló finanszírozási keretet kaphat. Reálisabb, hogy a határátkelők, közlekedési kapcsolatok és energetikai hálózatok fejlesztését kétoldalú projektek keretében finanszírozzák. A térség fejlesztésében továbbra is az Európai Uniónak lesz meghatározó szerepe, a C8 és a hasonló regionális kezdeményezések pedig ezt egészíthetik ki.
