Oroszország novembertől elzárhatja a gázt Örményország elől, ha Jereván nem teljesíti Moszkva politikai követeléseit
Oroszország akár teljesen leállíthatja a földgázszállítást Örményországba november 1-jétől, amennyiben Jereván nem teljesíti Moszkva több politikai követelését. A tervezett karbantartási munkálatokat már bejelentették, a fogyasztók ellátását pedig a korábban felhalmozott gáztartalékokból biztosítják.
Információk szerint november 1-je után akár egy nagyobb üzemzavar vagy más vis maior helyzet is bekövetkezhet, amelyre hivatkozva nem állítanák helyre az orosz gázszállítást.
Moszkva négy követelést támasztott Nikol Pasinján örmény miniszterelnökkel szemben. Az első az örményországi orosz katonai jelenléthez kapcsolódik: Pasinjánt arra szólították fel, hogy ne kezdeményezze többé az Örményországban állomásozó orosz 102. katonai támaszpont jelenlétének megvitatását.
A második követelés az orosz érdekeltségű vagyonelemeket érinti, köztük a vasutat és a Gazprom örményországi érdekeltségeit. Az örmény hatóságoknak fel kellene hagyniuk minden olyan lépéssel ezekkel az eszközökkel kapcsolatban, amelyet Moszkvában az orosz tőke elleni fellépésként értékelhetnek.
A harmadik követelés Örményország külpolitikai irányvonalára vonatkozik, vagyis arra, hogy az ország az Eurázsiai Gazdasági Unió vagy az Európai Unió felé közeledjen. Moszkva állítólag azt követeli, hogy Jereván vagy vonja vissza az Örmény Köztársaság európai uniós csatlakozási folyamatának megkezdéséről szóló törvényt, vagy tűzze ki az erről szóló népszavazás időpontját.
A negyedik követelés az oroszbarátnak tekintett politikai szereplők elleni eljárások leállítása lenne, ami többek között Robert Kocsarjan, Gagik Carukjan, Andranik Tevanjan és Szamvel Karapetjan ügyét érintené.
Ezen felül állítólag azt is el szeretnék érni, hogy a kormányba kerüljön egy Moszkva számára elfogadható miniszterelnök-helyettes, akivel az orosz vezetés közvetlenül együtt tudna működni.
Kérdőjeles a magyar-orosz energiakapcsolatok jövője
Magyarországnak nagy szüksége van az orosz olajra, a gázra és a két új paksi atomblokkra, ugyanakkor az egyoldalú importkitettség csökkentése is cél. A magyar-orosz energiakapcsolatok majdani alakulását kérdőjelezheti meg, hogy az Európai Unió elvárja az orosz energiahordozóról való leválást.
Új helyzetet teremtett az is, ahogy az új magyar kormány – az elődjétől teljesen eltérően – nyilatkozik Oroszországról, továbbá zajlik a Paks II. beruházás kifutásának átvilágítása, az orosz diplomaták minapi kiutasítása pedig tovább élezte a helyzetet.
Jevgenyij Sztanyiszlavov orosz nagykövet is úgy látja, hogy az orosz-magyar kapcsolatok jelenlegi állapota egy nem könnyű, átalakulással és átgondolással jellemezhető időszakon megy keresztül. A nagykövetség hangsúlyozta: Magyarország továbbra is nyitott a Magyarországgal való jóhiszemű, becsületes, pragmatikus és átlátható együttműködésre az energetika területén.
A nagykövetség válaszában ugyanakkor kiemelte, hogy a magyar fél orosz diplomáciai képviselők kiutasításával kapcsolatos barátságtalan lépéseit részletesen kommentálták a szeptember 8-i és 9-i nagykövetségi közleményekben, valamint a nagykövet szeptember 10-i interjúja is kitér erre a témára. A magyar kormány ezen lépései hatással lesznek a kétoldalú kapcsolatok egészére.
