Kemény szavak a georgiai miniszterelnöktől: Brüsszel politikailag zsarol minket
Georgia továbbra is az Európai Unió tagja kíván lenni, a csatlakozási folyamat azonban hosszú ideje nem halad előre. Irakli Kobakhidze miniszterelnök Brüsszelt okolja a kialakult helyzetért, és kizárja a konfliktus egyik legfontosabb elemét jelentő törvények visszavonását.
A georgiai kormányfő az Euronews bővítési csúcstalálkozóján adott keddi interjúban ismét hangsúlyozta, hogy Georgia elkötelezett az európai uniós csatlakozás mellett, arra azonban nem adott világos választ, milyen konkrét lépésekkel lehetne újraindítani a gyakorlatilag befagyott folyamatot. Ehelyett az Európai Bizottságot vádolta politikai zsarolással, és azt állította, hogy Brüsszel nem hajlandó párbeszédet folytatni Tbiliszivel.
A miniszterelnök szerint hiba volt, hogy az Európai Bizottság 2022-ben nem javasolta azonnal Georgia tagjelölti státuszának megadását. Úgy vélte, országa teljesítménye több más tagjelölténél is kedvezőbb volt, mégis Moldova és Bosznia-Hercegovina kapta meg előbb a lehetőséget. A georgiai kormány végül 2023 decemberében jutott tagjelölti státuszhoz, a kapcsolatok azonban rövid időn belül megromlottak.
A fordulópontot a külföldi befolyás átláthatóságáról szóló törvény, valamint a civil szervezetek nyilvántartásáról rendelkező jogszabály elfogadása jelentette. Mindkét rendelkezést élesen bírálta az Európa Tanács Velencei Bizottsága. A testület szerint a szabályozás céljai nem kellően világosak, egyes fogalmak pontatlanok, a büntetőjogi szankciók pedig aránytalanok lehetnek.
Kobakhidze ennek ellenére kizárta mindkét törvény visszavonását. Azt állította, hogy a jogszabályokat a georgiai parlament méltósággal fogadta el, és azok megfelelnek a nemzetközi normáknak. A visszavonásukra irányuló követeléseket Georgia szuverenitásának megsértéseként értékelte, a Velencei Bizottság álláspontját pedig politikailag elfogultnak nevezte.
A konfliktus 2024 novemberében tovább mélyült, amikor a georgiai kormány bejelentette, hogy 2028 végéig nem kezdeményezi az uniós csatlakozási tárgyalások megnyitását. A döntés azután született, hogy az Európai Bizottság jelentése súlyos demokratikus visszalépéseket állapított meg, többek között az igazságszolgáltatás és a médiaszabadság területén.
Georgia továbbra is kész a csatlakozásra
A miniszterelnök most azt állította: ha az Európai Bizottság úgy döntene, hogy megnyitja a tárgyalásokat, Georgia azonnal csatlakozna a folyamathoz. Arra a kérdésre, hogy mit tenne a patthelyzet feloldásáért, lényegében csak egy nyilvános párbeszéd lehetőségét említette.
Kobakhidze a Brüsszel és Tbiliszi közötti viszony rendezését attól tette függővé, hogy az unió elfogadja-e Georgia szuverén, demokratikus és gazdaságilag erős államként való csatlakozását. Hozzátette, hogy optimista az Európai Unió jövőjét illetően, és szerinte az uniónak a geopolitikai és gazdasági kihívások miatt is változtatnia kell a hozzáállásán.
A georgiai lakosság csaknem 80 százaléka támogatja az uniós tagságot, az ország csatlakozási esélyei azonban továbbra is bizonytalanok. Az Európai Bizottság értékeléseit az Európai Tanács is jóváhagyta, a 2025-ös tanácsi határozatban pedig az uniós vezetők felszólították a georgiai hatóságokat, hogy hagyjanak fel az uniós intézményekkel és a Tbilisziben működő uniós misszióval szembeni ellenséges retorikával.
