Jegybanki patthelyzet oldódott, a belpolitikai válság nem enyhül Lengyelországban
Donald Tusk lengyel miniszterelnök bejelentette, hogy jóváhagyta a nemzeti bank új igazgatósági tagjainak kinevezését, ezzel véget vetett a hónapok óta húzódó patthelyzetnek. A döntésre azt követően került sor, hogy napokkal korábban súlyos belpolitikai válság alakult ki az országban, amelynek már most komoly társadalmi és gazdasági következményei vannak.
A kormányfő lépését azzal indokolta, hogy a jegybank működésképtelenné válhatott volna, mivel november 4-én lejár Adam Lipinski alelnök mandátuma. Ha ez a kinevezések előtt történik meg, az igazgatóság létszáma nem érte volna el a törvényben előírt minimumot.
Az alkotmánybíróság körüli konfliktus és az utcai tüntetések
Lengyelországban október 30. óta rendkívüli események követik egymást, amelyek középpontjában Donald Tusk és Karol Nawrocki köztársasági elnök párharca áll. A konfliktus közvetlen előzménye, hogy a 2023-ban megalakult Tusk-kormány az igazságszolgáltatás teljes reformját tűzte ki célul, mivel álláspontja szerint a korábban kormányzó Jog és Igazságosság továbbra is jelentős befolyással bír több intézményben.
Az utcai tüntetésekbe torkolló konfliktus azt követően robbant ki, hogy Waldemar Zurek igazságügyi miniszter és főügyész kezdeményezte Bogdan Swieczkowski alkotmánybírósági elnök és Bartlomiej Sochanski alelnök mentelmi jogának felfüggesztését. Ezt követően az alkotmánybíróság honlapján egy közlemény jelent meg, amely szerint felfüggesztették a két vezetőt feladataik ellátása alól, az intézmény irányítását pedig Anna Korwin-Piotrowska bíró vette át. Az érintettek és a PiS a döntést nem fogadták el, és jogellenes lépésnek minősítették.
A tüntetők az alkotmánybíróság épülete elé érkeztek, ahová rendőröket vezényeltek. A tömegben Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke is ott volt, aki az államfő közbelépését sürgette. Karol Nawrocki az események kibontakozásakor éppen Szenegálba tartott, azonban a hírek hallatán megszakította útját, és visszafordította repülőgépét Lengyelországba. Az államfő az éjszaka folyamán Zbigniew Kapinski, a legfelsőbb bíróság első elnökének társaságában jelent meg az alkotmánybíróság épületénél, ahol át kellett verekednie magát a rendőrsorfalon, hogy bejuthasson.
Diplomáciai következmények és gazdasági hatások
A válságnak komoly diplomáciai következményei is vannak. Jakub Kumoch kínai nagykövet október 30-án, Pawel Soloch romániai nagykövet pedig október 31-én jelentette be távozását. Hétfő délután a lengyel külügyminisztérium közölte, hogy Krzysztof Szczerski, Lengyelország állandó ENSZ-képviselője diplomáciai megbízatásának idő előtti megszüntetését kérte, amit Radoslaw Sikorski külügyminiszter jóváhagyott.
A politikai feszültség hatását a pénzpiacokon is érezni lehetett. A lengyel fizetőeszköz hétfőn 0,4 százalékkal gyengült az euróval szemben, így az uniós deviza jegyzése elérte a 4,42 zlotyt, amire 2023 novembere óta nem volt példa. A lengyel és német államkötvények hozamkülönbsége is emelkedett. Lengyelország költségvetési hiánya megközelíti a GDP 7 százalékát, a tartós politikai bizonytalanság pedig tovább növelheti az államadósság finanszírozásának költségeit. A zloty tartós gyengülése akár a forint árfolyamára is nyomást gyakorolhat.
Orosz szabotázsveszély és bombafenyegetések
Az alkotmányos válság kibontakozásával párhuzamosan a lengyel hatóságok rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be az Oroszországhoz tartozó kalinyingrádi exklávéval határos területeken. Donald Tusk kedden arról beszélt, hogy a lengyel és szövetséges titkosszolgálatok korábban figyelmeztették Varsót lehetséges szabotázsakciókra és provokációkra a térségben. A miniszterelnök szerint az információk részben a NATO európai szövetséges erőinek főparancsnokától, Alexus Grynkewichtől származnak.
Tusk arról is beszámolt, hogy november 3-ra virradó éjszaka a határőrség gyanús mozgást észlelt a lengyel–orosz határon, zseblámpákkal felszerelt személyekről szóló jelentések érkeztek. A politikus úgy véli, hogy a gyors reakciónak köszönhetően sikerült megakadályozni egy műveletet, azonban ezt nem támasztotta alá konkrét bizonyítékokkal. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a határon, hanem az ország belső területein is fennáll a provokáció veszélye.
Ugyancsak kedden bombafenyegetés miatt rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be Varsó két repülőterén. A London-Heathrow repülőtérről érkező, 181 embert szállító LOT-járatot a Chopin repülőtér helyett Modlinba irányították. Az utasok mintegy 45 perc elteltével hagyhatták el a gépet, amelyet a tűzszerészek átvizsgáltak. A fenyegetés miatt a Modlin repülőteret ideiglenesen lezárták, a forgalom 11 óra 50 perckor indult újra. Ezzel egyidőben egy Koppenhágából érkező SAS-járatot is bombafenyegetés ért, ezért a Chopin repülőtéren szintén biztonsági ellenőrzést végeztek, a légikikötőt azonban nem zárták le teljesen. Egyelőre nem bizonyított, hogy a történtek összefüggésben állnának esetleges orosz tevékenységgel.
