Kapitány István: a Paksi Atomerőmű működtetése nemzeti minimum
A Paksi Atomerőmű működtetését az ország számára nemzeti minimumnak nevezte Kapitány István beruházási és energetikai miniszter az Országgyűlésben, a létesítményt érintő kérdésre válaszolva. A tárcavezető megerősítette, részletezte és indokolta is az új kormány atomenergia iránti elköteleződését.
Kijelentette, hogy az általa vezetett minisztérium javasolni fogja az atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását. A közlésnek részben az ad súlyt, hogy jelenleg is tart az üzemidő-hosszabbítást célzó, még az előző kormány alatt indult projekt átvilágítása, amelynek megállapításairól eddig nem hangzottak el részletek.
A miniszter szerint az, hogy az erőmű valóban tovább működhet-e, mint ameddig a blokkjai jelenlegi működési engedélye szól, csak 2029-re derül ki. Kedvező esetben a létesítmény még a 2050-es években is termelhet energiát. „Diverzifikált üzemanyag-beszerzéssel még hosszú évekig jó lehetőséget nyújt” – vetítette előre. Érvei szerint a nukleáris energia a hazai energiamix fontos része, ez a legolcsóbb áramtermelési mód, és az energiatermelés szén-dioxid-kibocsátás nélkül történik. E karbonmentességére hivatkozva a magyar kormány a Visegrádi négyek további országaival együtt el szeretné érni, hogy az atomenergiát uniós szinten is a több megújulóval egyenértékűnek ismerjék el.
Paks rövidebb távú teendőiről a miniszter a nyáron rövid idő alatt megépített fenékküszöb kapcsán beszélt, amely lehetővé tette az atomerőmű működését. A végleges megoldás nem a fenékküszöb, hanem azoknak a beruházásoknak a pótlása, amelyeket az előző kormány 2019-ben levett a napirendről. Egy új biztonsági szivattyú és egy új hűtő telepítéséről van szó. A szivattyút a jelenleginél sokkal mélyebben kell elhelyezni, hogy az atomerőmű hűtése a mostaninál alacsonyabb dunai vízállás mellett is garantált legyen. A szivattyút már megrendelték, a hűtő telepítése még hátra van.
Az üzemidő-hosszabbításnál is nagyobb közérdeklődésre számot tartó átvilágítás folyik a szegmensben: a két új, 1200 megawattos, 5. és 6. paksi blokk beruházási körülményeinek és projektcégének átvilágítása. Ez az átvilágítás az év végére zárulhat, részleteket nem közölnek. A tárca ugyanakkor reagált például a fővállalkozónak egy konkrét társasággal való esetleges leváltásával kapcsolatos sajtóhírekre.
Hírzárlat idején is sejthető, hogy az energiatárca sem bízik abban, hogy a Paks II blokkjait azelőtt adják át, hogy le kellene állítani a működő egységeket. A meglévő blokkok jelenlegi engedélyei 2032 és 2037 között járnak le. Lényegében erről, az atomerőmű nélküli évek kizárásáról szól a 2022-ben indított paksi üzemidő-hosszabbítás. A hosszabbítás további hozadéka az energiakínálat bővítése és a karbonmentes termelés.
A tervek szerint a blokkokat további 20 évvel, összesen akár 50-ről 70 évre szeretnék meghosszabbítani, 2052 és 2057 közötti kifutással. Az újabb üzemidő-hosszabbítást megalapozó elemzés 2020-ban készült el. Egy atomerőművi üzemidő-hosszabbítás előkészítése közel tíz évig tart. A paksi üzemidő-hosszabbítás a 2024-es közlések szerint mintegy másfél milliárd euróba fog kerülni. A munka során körülbelül 250 berendezéscsoportot kell felújítani, a munka már tart. Ennek talán legnehezebb része a reaktortartály felújítása, mivel ez a berendezés nem cserélhető. A reaktortartály felújításához a gyártó, az orosz Roszatom leányvállalatánál rendelkezésre áll a szükséges tudás.
