Magyarország már nem gátolja Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak folytatását
Ukrajna uniós nagykövete, Tarasz Kacska szerint Magyarország már nem támaszt újabb elvi kifogásokat az uniós csatlakozási tárgyalások hátralévő két fejezetének megnyitásával szemben. A diplomata az Euronewsnak adott interjújában beszélt erről, egy nappal az Európai Bizottság új bővítési jelentésének közzététele előtt.
Kacska szerint a blokkolás szó félrevezető, amikor Magyarország álláspontjáról kérdezték. Elmondása szerint Budapest csupán további időt kért ahhoz, hogy áttanulmányozza a tárgyalások következő szakaszának alapjául szolgáló dokumentumokat. Korábban arról lehetett hallani, hogy Magyarország az EU Tanácsának munkacsoportjaiban október 20-án és 27-én sem hagyta jóvá a két fennmaradó tárgyalási klaszter átvilágításának eredményét, a hónap elején azonban visszavonta kifogásait két másik klaszterrel kapcsolatban.
A magyar kisebbség oktatási jogaival kapcsolatos nézeteltérésekről szólva az ukrán nagykövet azt mondta, hogy ezt a kérdést már rendezték. Hangsúlyozta: nincsenek elvi szintű követelések, nézeteltérések vagy aggályok. Ukrajna októberben módosította a kisebbségi nyelveken folyó oktatásra vonatkozó jogszabályait, ami megnyitotta az utat két újabb tárgyalási klaszter megnyitása előtt, így a hatból immár négy klaszter esetében kezdődhetett meg az érdemi folyamat. Kacska megerősítette, hogy a módosított szabályok már hatályban vannak az ukrán iskolákban.
Kijev 2027-re vagy 2028-ra zárná le a tárgyalásokat
Az ukrán diplomata megerősítette, hogy Kijev 2027-re vagy 2028-ra szeretné lezárni az uniós csatlakozási tárgyalásokat, és ha a belső reformok a vártnál gyorsabban haladnak, akár ennél korábbi lezárásra is sor kerülhet. Kacska szerint a fennmaradó két tárgyalási fejezetet még 2026 végéig meg lehet nyitni.
Elismerte, hogy az ukrán parlamentben az uniós csatlakozáshoz szükséges jogszabályok elfogadása időnként késik, de visszautasította azt a feltételezést, hogy ez szándékos lenne. Mint mondta, háborús körülmények között a törvényhozás komoly nehézségekkel szembesül, mivel a parlament üléseit rendszeresen megszakítják a légiriadók és az orosz támadások. Úgy látja ugyanakkor, hogy az elmúlt hetekben hatékonyabbá vált a kormány és a parlament együttműködése.
Ukrajna elutasítja a társult uniós tagságot
Kacska ismét megerősítette, hogy Ukrajna nem kívánja elfogadni a társult uniós tagságot a teljes jogú tagság alternatívájaként. Szerinte Ukrajna Moldova, Montenegró és Albánia mellett továbbra is az uniós csatlakozási folyamat élmezőnyébe tartozik, ezért nincs szükség alternatív megoldásra. A társult tagság szerinte inkább azoknak az országoknak lehet megfelelő, amelyek szorosabb kapcsolatot szeretnének kialakítani az EU-val, de nem tervezik a teljes jogú csatlakozást.
A mezőgazdaság lehet a legnehezebb kérdés
Az ukrán nagykövet elismerte, hogy a mezőgazdaság lesz az egyik legérzékenyebb terület az uniós csatlakozási tárgyalások során. Nem tartja szükségesnek hosszú átmeneti időszakok bevezetését vagy az ukrán mezőgazdasági termékek uniós piacra jutásának széles körű korlátozását. Egyes érzékeny termékkategóriák, például a búza esetében ugyanakkor külön megállapodásokra lehet szükség. Álláspontja szerint az ukrán mezőgazdasági termékek többségét nem kellene további korlátozásokkal sújtani, és Kijev folyamatosan egyeztet az uniós tagállamok kormányaival és az európai agrárágazat képviselőivel annak érdekében, hogy bizonyítsa: Ukrajna csatlakozása nem gyengítené, hanem megerősítené az Európai Unió mezőgazdasági szektorát.
