Horvát miniszterelnök: Le Pen győzelme veszélybe sodorhatja az EU bővítését
Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerint a következő francia elnökválasztás eredménye alapvetően befolyásolhatja az Európai Unió bővítési politikájának jövőjét. A politikus az Euronews bővítési csúcstalálkozóján figyelmeztetett arra, hogy a francia belpolitikai változások és az ország szigorú alkotmányos szabályai komoly akadályt jelenthetnek a tagjelöltek számára.
A 2027-es francia elnökválasztás előtt a jobboldali Marine Le Pen és a baloldali Jean-Luc Mélenchon is erős támogatottságot élvez a közvélemény-kutatásokban. Plenkovic szerint a francia politikai fejlemények a jelenleg elképzeltnél is nagyobb hatással lehetnek a bővítésre, különösen azért, mert egyes pártok és választói csoportok egyértelműen ellenzik a folyamatot.
A tét kilenc tagjelölt országot érint: Albániát, Bosznia-Hercegovinát, Georgiát, Moldovát, Montenegrót, Észak-Macedóniát, Szerbiát, Törökországot és Ukrajnát. A csatlakozási tárgyalások eltérő szakaszban járnak, de mindegyik ország számára fontos, hogy a tagállamok politikai támogatása fennmaradjon.
Franciaország esetében nem csupán a választási eredmény jelenthet akadályt. Az ország alkotmányos szabályai szerint az uniós bővítést főszabály szerint népszavazással kell jóváhagyni. Létezik ugyan parlamenti alternatíva is: a francia parlament két házát egyesítő kongresszusban a leadott szavazatok háromötödös többségével lehet ratifikálni az új tag felvételét.
A horvát kormányfő szerint azonban ez az út sem feltétlenül könnyebb, hiszen a francia politikai élet erősen megosztott. Plenkovic a 2005-ös európai alkotmányról tartott francia népszavazást is felidézte. Úgy vélte, az akkori kampány megmutatta, hogy a választók félrevezető információk hatására, illetve a francia belpolitikai helyzet alapján is dönthetnek, nem feltétlenül a feltett kérdés tartalma szerint.
Marine Le Pen esetleges hatalomra kerülése azért is jelenthetne fordulatot, mert a politikus az uniós intézmények hatáskörének szűkítését, Ukrajna francia finanszírozásának leállítását és az Oroszországgal szembeni szankciók enyhítését is szorgalmazza. Ezek az elképzelések több ponton szembemennek az uniós vezetők jelenlegi politikájával, és egy ilyen irányváltás az uniós döntéshozatalban is új erőviszonyokat teremthetne.
Plenkovic a tagjelöltek által kitűzött csatlakozási határidőket is túlzottan optimistának tartja. Montenegró 2028-ban szeretne belépni az unióba, Albánia 2027 végére zárná le a tárgyalásokat, Moldova pedig 2028 elejére tűzte ki ugyanezt a célt. A horvát miniszterelnök szerint nem bölcs dolog ilyen szoros menetrendet készíteni, mert mindig történhet valami előre nem látható esemény, amely elhalasztja a csatlakozást.
