Leállt a világ legfontosabb elkerülő olajvezetéke – olyan helyen támadták a Petroline-t, ami ellen képtelenség védekezni
Szaúd-Arábia ideiglenesen leállította kulcsfontosságú Kelet–Nyugat kőolajvezetékét, miután azt Irakból indított dróntámadás érte. Ezzel egy időben a jemeni húszi lázadók megerősítették pozícióikat a Vörös-tengeren, miután elfoglalták a stratégiai jelentőségű Perim-szigetet.
Szaúd-Arábia leállította kelet-nyugati irányú olajvezetékét, miután a közel-keleti konfliktusban a Rijád és Medina régiókban található szivattyúállomásokat dróntámadás érte. A szaúdi hatóságok megerősítették, hogy a Kelet–Nyugat vezetéket Irakból indított, Irán-barát milíciákhoz köthető drónok találták el. Bár a szaúdi energiaminisztérium hivatalosan „óvintézkedésként” hivatkozott a leállításra, műholdfelvételek kiterjedt tüzeket, komoly füstfelhőt és sérüléseket mutattak az infrastruktúra több pontján.
Az Arab-félszigeten áthaladó 1200 kilométeres csővezeték segített Szaúd-Arábiának áthidalni a Hormuzi-szorosban kialakult fennakadásokat, a szoroson az Egyesült Államok és Irán közötti háború miatt a tartályhajók forgalma jelentősen visszaesett. A szaúdi energiaügyi minisztérium közölte, hogy óvintézkedésként leállították a csővezetéket. A vezeték az elmúlt hónapokban napi 4-5 millió hordó olajat mozgatott, ami a globális kínálat 4-5 százalékát teszi ki. Maximális névleges kapacitása eléri a napi 7 millió hordót. Ez a hatalmas mennyiség képessé teszi arra, hogy a világpiac szempontjából kritikus alternatív szállítási útvonalként működjön, közvetlen elérést biztosítva a Vörös-tengeren át Európa és a nyugati piacok felé.
A támadásra akkor került sor, amikor az Iránnal szövetséges jemeni húszi lázadók fokozták jelenlétüket a Vörös-tengeren, ami a Hormuzi-szorosban tapasztalható zavarokkal együtt energiaellátási nehézségeket okozott az Arab-félsziget mindkét oldalán, és a globális olajárak hordónként 100 dollár fölé emelkedtek, a Brent hordónként azóta is 105 dolláros szinten van. Négy jemeni kormányzati forrás azt nyilatkozta, hogy a húszik pénteken elfoglalták a stratégiai Perim szigetét a Vörös-tenger torkolatánál, a Bab el-Mandeb-szorosban. A pénteken jelentett kettős támadások – a kőolajvezeték és a Perim sziget elleni támadások – veszélyes eszkalációt jelenthetnek, miközben a háború befejezésére irányuló diplomáciai erőfeszítések elakadtak.
Szaúd-Arábia katonai segítséget kért Washingtontól a húszi lázadókkal szemben, ami érzékenyen érinti az amerikai vezetést a növekvő üzemanyagárak és a közelgő választások okozta belpolitikai nyomás miatt. Ezzel párhuzamosan csapás érte a Kelet–Nyugat kőolajvezetéket Rijád és Medina régiókban, a szaúdi nyersolaj-kínálat pedig több mint három évtizede nem látott mélypontra esett vissza a teherhajók elleni folyamatos támadások következtében.
Olyan helyen támadták a Petroline-t, ami ellen képtelenség védekezni
A Kelet–Nyugat kőolajvezeték (Petroline) Szaúd-Arábia legfontosabb stratégiai infrastruktúrája, amely az ország keleti olajmezőit köti össze a nyugati parton fekvő Yanbu kikötőjével. Az 1980-as években épült 1200 kilométeres vezetékrendszer elsődleges célja, hogy konfliktus esetén a szaúdi olajexport megkerülhesse a geopolitikailag sebezhető Hormuzi-szorost. A napi 5-7 millió hordós szállítási kapacitású létesítmény a globális energiapiac kulcsfontosságú biztonsági szelepe.
Az olaj áramlását a sivatagon át 11 nagy szivattyúállomás biztosítja. Bár a rendszer hatékony alternatívát nyújt a tengeri fenyegetésekkel szemben, a modern drónhadviselés korában sérülékenynek bizonyult, mivel a szivattyúállomások elleni szárazföldi csapások és a Vörös-tenger egyidejű blokádja képes teljesen megbénítani ezt a kritikus menekülőutat.
