Zöld lámpát kapott a Magyarország és Szerbia közötti kőolajvezeték
A szerbiai környezetvédelmi minisztérium jóváhagyta a Magyarország határától Újvidékig tervezett kőolajvezeték környezeti hatásvizsgálati tanulmányát, így a beruházás megkapta a szükséges környezetvédelmi engedélyt. A projekt a két szomszédos ország egyik legjelentősebb energetikai beruházása.
A kivitelezéshez szükséges engedélykérelmet még a nyár folyamán nyújtották be. A projekt célja az ellátási útvonalak diverzifikálása és Szerbia hosszú távú energiabiztonságának megerősítése. A beruházásért a pancsovai székhelyű Transnafta vállalat felel.
Az új vezeték lehetővé teszi, hogy a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkező orosz energiahordozó Magyarországon át Szerbiába is eljusson. A rendszert orosz kőolaj szállítására tervezték.
A vezeték szerbiai szakaszának kiindulópontja a horgosi határátkelő közelében, Horgos településtől északkeletre lesz, végpontját pedig a Transnafta újvidéki termináljánál jelölték ki. A vezeték Szerbia területén mintegy 113 kilométer hosszú lesz, teljes egészében a föld alatt fut, tervezett éves szállítási kapacitása pedig eléri az 5,5 millió tonnát.
A nyomvonal a Vajdaságon keresztül halad, érinti Magyarkanizsa, Zenta, Ada, Óbecse és Zsablya községet, valamint Újvidék városát.
Szigorú környezetvédelmi előírások
A környezetvédelmi minisztérium határozata értelmében a Transnaftának a kivitelezés során és a vezeték későbbi üzemeltetése alatt is maradéktalanul be kell tartania az előírt környezetvédelmi intézkedéseket. Különösen fontos a beruházás környezeti hatásainak folyamatos nyomon követése.
Az előírások olyan megelőző intézkedéseket foglalnak magukban, amelyek célja a környezetet érő esetleges káros hatások elkerülése vagy mérséklése a beruházás helyszínén és annak közvetlen környezetében. Ezeket az intézkedéseket a rendszer rendeltetésszerű működése mellett váratlan események, például balesetek vagy műszaki üzemzavarok esetén is alkalmazni kell.
A minisztérium tájékoztatása szerint a határozat a közigazgatási eljárásban véglegesnek minősül. Az érdeklődő állami szervek, szervezetek és a nyilvánosság képviselői a teljes dokumentációba a minisztérium belgrádi hivatalában, illetve az intézmény hivatalos honlapján tekinthetnek be.
Jelentősége a Mol-NIS ügylet szempontjából
Habár az új vezeték 5,5 millió tonna kőolaj szállítására képes, Szerbia éves olajfelhasználása Milun Babic, a Szerbiai Energiaszakértők Szövetségének közgyűlési elnöke szerint mintegy 3,3 millió tonna. Ez azt jelenti, hogy a tervezett kapacitás csaknem kétmillió tonnával nagyobb az ország jelenlegi éves igényénél.
A vezeték építése a jelenlegi tervek szerint nagyjából két és fél évig tarthat. Jelentőségét az adja, hogy az összeköttetés alternatív beszerzési lehetőséget biztosítana a Janaf rendszerével szemben, amely az omisalji kikötőből a pancsovai finomítóig fut. Ez magyar szempontból különösen érdekes lehet, amennyiben a Molnak sikerül többségi tulajdont szereznie az orosz érdekeltségű NIS-ben.
Orbán Viktor korábban a beruházás felgyorsításáról tárgyalt
Orbán Viktor 2025 végén látogatott Szerbiába azért, hogy energiabiztonságot érintő ügyeket vitasson meg Aleksandar Vucic szerb elnökkel. A korábbi miniszterelnök akkor jelentette be, hogy kormánydöntés született a Magyarország és Szerbia közötti olajvezeték építésének felgyorsításáról, így a két ország hálózata hamarosan összeköttetésben lesz. Aleksandar Vucic ezt követően megjegyezte, hogy Szerbia is gőzerővel dolgozik a saját területére eső szakasz építésén.
Orbán Viktor a NIS olajfinomítóról is beszélt, és hangsúlyozta, hogy annak sorsáról Belgrád dönt, de Magyarország rendelkezésre áll, ha a szomszédos országnak segítségre van szüksége.
