A bankok szerint újra kell gondolni az Otthon Start rendszerét
A 3 százalékos Otthon Start egyetlen év alatt átírta a magyar lakáshitelezést, a pénzügyi szektorban azonban egyre inkább az a vélemény körvonalazódik, hogy a konstrukciót célzottabb támogatásra, szűkebb jogosultsági körre és az energetikai korszerűsítések nagyobb támogatására kellene átalakítani.
Az új lakáshitelek 72 százaléka már az Otthon Starthoz kötődik
Az elmúlt hetekben több magas rangú banki vezetővel folytatott háttérbeszélgetés alapján egyre határozottabban körvonalazódik, hogy a pénzügyi szektor szerint újra kellene gondolni a kamattámogatott lakáshitelek rendszerét. Az állam az elmúlt években egymásra pakolta a CSOK Pluszt, az Otthon Startot, a babaváró hitelt és a munkáshitelt, a 3 százalékos konstrukció azonban minden korábbi programnál erősebben alakította át a lakáshitelpiacot. A háttérbeszélgetéseken elhangzott számítások szerint az új lakáshitelek mintegy 72 százaléka már az Otthon Start programhoz kötődött.
Egyetlen hitel akár 12-15 millió forintba kerülhet az államnak
A banki adatok alapján az Otthon Starttal felvett hitelek átlagos összege nagyjából 35 millió forint, a maximális futamidő pedig 25 év. A bankárok szerint éppen a hosszú futamidő miatt érdemes a konstrukciót más szemmel nézni: az állam nem egyszeri támogatást ad, hanem hosszú éveken keresztül állja a piaci és a kedvezményes kamat közötti különbség jelentős részét. Egy 35 millió forintos, hosszú futamidejű, 3 százalékos hitel az adott hitelfelvevő után nagyságrendileg 12-15 millió forintjába kerülhet az államnak a teljes futamidő alatt. Ha ezt a háttérbeszélgetéseken említett, mintegy 56 ezer szerződéssel felszorozzuk, már több százmilliárd forintos hosszú távú költségvetési nagyságrend rajzolódik ki.
Célzottabb támogatás, szűkebb jogosultsági kör
A bankárok nem feltétlenül a támogatott hitelezés megszüntetését sürgetik, inkább azt kérdőjelezik meg, hogy mindenkinek ugyanakkora támogatást kell-e adni. Felmerült az „első lakás” fogalmának újragondolása, a részleges ingatlantulajdon kezelése, az új és használt lakások megkülönböztetése, valamint az is, hogy valóban szükséges-e minden jogosultnak 3 százalékos hitelt biztosítani akkor is, ha piaci alapon is képes lenne lakást vásárolni. A banki logika szerint az állami pénzt ott kellene felhasználni, ahol a piac önmagában nem működik megfelelően, így a családok első otthonának támogatása és a kisebb települések finanszírozása indokolható.
Az energiahatékonyság kerülhet a középpontba
A háttérbeszélgetéseken elhangzott becslés szerint a magyar lakások és családi házak mintegy 80 százaléka 1990 előtt épült, miközben a régi ingatlanok energiaigénye akár többszöröse is lehet a korszerű épületekének. A banki elképzelés olyan támogatási rendszer lenne, amely mérhető energetikai javuláshoz köti az állami pénzt: szigeteléshez, nyílászárócseréhez, fűtéskorszerűsítéshez vagy más, tényleges energiafelhasználás-csökkentést eredményező beruházáshoz. Ez egybevág a Tisza-kormány új irányával: Szemerey Samu építészeti és magasépítési beruházásokért felelős államtitkár az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének közgyűlésén arról beszélt, hogy a kormány nagyszabású energetikai felújításokat készít elő, amelyek a családi házak mellett társasházakra, városi épületekre és középületekre is kiterjednének.
A bankok saját érdekeiket is képviselik
A háttérbeszélgetésekből az is kiderült, hogy a pénzintézetek szerint a támogatott hitelekből származó bevételeket együtt kell vizsgálni a bankadóval, az extraprofitadóval és a szektorra rakódó egyéb terhekkel. Az egyik bankár szerint a pénzintézetek akár „visszaadnák” a támogatott programokat is, ha cserébe megszűnnének a különadók. A valódi vita azonban nagyobb: a kérdés az, hogy a jövő lakáspolitikája továbbra is egy univerzális, 3 százalékos hitelre épüljön-e, vagy az állam célzottabban költse el a támogatást.
Lépésről lépésre alakulhat át a rendszer
A Tisza-kormány több, az Orbán-kormány idején bevezetett támogatási forma felülvizsgálatába kezdett. A kamatstop októberi kivezetése és a fix 3 százalékos vállalati hitelek megszüntetése után az Otthon Start is a változtatási lehetőségek között van: pénzügyi szolgáltatóktól származó információk szerint van olyan bank, amely hónapokon belül a program kivezetésére készül, miközben pénzintézeti szakemberek inkább arra számítanak, hogy rövid távon a jogosultsági feltételeket szigoríthatják. A kormányzati gondolkodásban egyre erősebben jelenik meg az az elv, hogy a támogatásnak ott kell maradnia, „ahol valóban szükség van rá”, és ki kell zárni a visszaélésszerű vagy tisztán befektetési célú felhasználást.
