Új turizmusstratégia és országimázs készül a magyar turizmus élénkítésére
Történelmi lehetőség előtt áll a magyar turizmus, amely az elmúlt időszakban jelentős fejlődést mutatott – jelentette ki Csendes Olivér, a Magyar Turisztikai Ügynökség elnök-vezérigazgatója. A szálláshelyszolgáltatás a GDP 7 százalékát adja, a közel 20 kapcsolódó ágazattal együtt a teljes turizmus 14 százalékkal járul hozzá a magyar gazdasághoz. Az ágazat fontos exportágazat: az 5100 milliárd forintos költésből 3400 milliárd forintot az export tesz ki.
Az MTÜ jelentős változások előtt áll: új turizmusstratégia és új szabályozási keret készül. A szervezet eddig túl központosított volt, ezért regionális hálózat és regionális szervezetek kiépítése is szerepel a célok között. Az Európai Unió 27 tagállamának átlagában a vendégköltés 851 euró, Magyarország esetében ez 640 euró. Tartalék még lenne a rendszerben: a Balaton nyári szálláshelykapacitás-kihasználtsága 60 százalék, amely januárra 20 százalékra csökken.
Az MTÜ jelenleg 270 embert foglalkoztat, és azon dolgozik, hogy felmérje, mit gondol az ágazatról a turisztikai szakma, és mire van szüksége. Eddig már 60 szervezettel egyeztettek, javaslataikat strukturáltan dolgozzák fel, és tolmácsolják a gazdasági és energetikai minisztérium felé, amelynek égisze alá a szervezet tartozik.
Csendes Olivér elmondta, hogy turisztikai szolgáltatói értékben jelenleg elmaradunk az osztrák átlagtól, a cél e hátrány csökkentése. Az MTÜ összesen 11 beavatkozási területet jelölt ki, amelyekkel házon belül foglalkozik. Ezek között szerepel a támogatási rendszer felülvizsgálata és átalakítása, valamint az új országimázs kidolgozása. A turisztikai szolgáltatók gyakran panaszkodnak arra, hogy sem mennyiségre, sem minőségre nem találnak megfelelő munkaerőt, ezért az oktatáson és az életpályán is változtatni érdemes. Külképviseletek visszaállítása nincs tervben, mert létezik ennél hatékonyabb és kevésbé költségigényes megoldás. Az uniós fejlesztési pénzek felhasználása is tervben van, ám a turizmusfejlesztésre felhasználható források igazán csak 2028 után érkeznek.
A Kisfaludy-pályázatok felülvizsgálata kapcsán Csendes Olivér elmondta, hogy eddig 3400 szerződést világítottak át, ám 2019-ig visszamenőleg közel 21 ezer projektről van szó. Az átvilágítást nem az MTÜ végzi, a gazdasági és energetikai minisztérium megbízott egy külső jogi irodát, amelynek az adatokat már át is adták.
Boros Botond Csaba, a Visit Hungary vezérigazgatója a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ megújításának részleteit ismertette. Kiemelte, hogy az adatalapú ágazatirányítás hasznosnak bizonyult, az NTAK jó példa, amelyet sok ország irigykedve néz, ám a hazai szolgáltatók eddig mérsékelten tudták hasznosítani, ezen a részen változtatni szeretnének. Tervben van a turisztikai adattér létrehozása, erről még az idén bejelentés várható. Az NTAK-on belül megvalósul egy előrejelző modell, amely havi alapon két hetes és két havi előrejelzéseket ad, és a vendég- és vendégéjszaka-adatokat 97,5 százalékos pontossággal becsli meg. Ez bővülni fog előfoglalás- és törléselemzéssel is.
Budapesten a turisták 85 százaléka külföldi. Magyarországnak jelenleg 13 fő piaca van, és új küldőpiacok bevonását is célul tűzték ki: Kanadát, Hollandiát és Svédországot. Boros Botond Csaba rövidtávú eredményeket is felsorolt: a téli menetrend stabilizálását a Budapest Airport koordinálásával, az NTAK rendszer szélesebb körű hozzáférhetőségét, szolgáltatói workshopokat, előfoglalási törléselemzést, a turisztikai adattér előkészületeit, az „Ősz a tányéron” gasztronómiai napokat, valamint a Csodás Magyarország szálláshelykereső felületét.
Horváth Zoltán, a Visit Hungary kutatási területvezetője ismertette 2026 első nyolc hónapjának adatait. 2025 azonos időszakában 13,5 millió vendég 33,1 millió vendégéjszakát töltött a magyar szálláshelyeken, ez idén 13,4 millió vendégre és 32,6 millió vendégéjszakára esett vissza. A belföldi vendégek száma 4,9 millióról 4,8 millióra, vendégéjszakáik száma 11,6 millióról 11,4 millióra csökkent. A magyarországi szálláshelyek bevétele ugyanakkor 794 milliárd forintról 809 milliárd forintra nőtt egy év alatt.
Augusztusban jelentősen visszaesett a magyarországi turizmus: a koronavírus-járvány óta nem volt ilyen alacsony a turisztikai szálláshelyek vendégforgalma. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint közel 2,6 millió vendég érkezett, 7,3 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban, a vendégéjszakák száma pedig 5,8 százalékkal, 6,9 millióra csökkent.
Horváth Zoltán szerint a csökkenés fő okai az erős forint, a bizonytalan kereslet – többek között a geopolitikai kockázatok, így az orosz–ukrán háború és a közel-keleti konfliktus miatt –, valamint a kínálati korlátok, amelyekhez a budapesti rövid távú lakáskiadási szabályozás szigorítása is hozzájárult, illetve plafont jelent majd a budapesti repülőtér kapacitásának maximálishoz közelítése is.
