Öt hónap után megvan a munkaügyi államtitkár
Hétfő este bejelentette a szociális és gyermekügyi miniszter, hogy megvan a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, így öt hónappal a kormány megalakulása után végre lesz felelőse a munkaügyeknek. Kátai-Németh Vilmos döntése már csak azért is időszerű volt, mert egy ideje folyamatosan romlanak a munkaerőpiaci adatok.
„Nagy örömmel mutatom be nektek dr. Dudás Katalin foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárt, aki 2026. október 5-étől tölti be a tisztséget” – jelentette be hétfő este a Facebook oldalán Kátai-Németh Vilmos szociális és gyermekügyi miniszter. A tárcavezető azt írta, hogy Dudás Katalin több mint három évtizedes munkajogi és munkavédelmi tapasztalattal rendelkező szakember a magyar munkaügyi igazgatás, a hatósági ellenőrzés és a munkajogi jogalkotás területéről érkezett. A döntésről már időközben meg is jelent a köztársasági elnök határozata a Magyar Közlöny legújabb számában.
„Pályám során mindig azt tartottam fontosnak, hogy a jogszabályok mögött lássuk meg az embert, a működést, a rendszert” – mondta bemutatkozó videójában Dudás Katalin. Ismertetése szerint dolgozott minisztériumban főosztályvezetőként, illetve országos hatáskörű szerv vezetésében is. Szerinte a legjobb döntések akkor születnek, hogyha a szakmai tudás, a tapasztalat és józan ész együtt jelen van. Hozzátette azt is, hogy technokrata szemléletben gondolkodik, a szakpolitika számára nem politikai döntéshozatal, hanem a döntések szakmai megalapozása.
Dudás Katalin szerint a terület, amiért felel, rendkívül összetett, ide tartozik a foglalkoztatáspolitika, a munkavédelem, a munkajog és az eddig elkülönített közfoglalkoztatás. Az, hogy a munkaügy ebben a minisztériumban kapott helyet, azzal az üzenettel bír, hogy a foglalkoztatáspolitika nem elsődlegesen versenyképességi kérdés, hanem sokkal inkább a gyengébb fél védelmének és intézményes rendszerének kialakítása – fogalmazott.
A mai bejelentés igencsak váratott magára, május elején alakult meg a Tisza-kormány, azóta eltelt majdnem öt hónap és nem sikerült megtalálni a megfelelő szakembert. Mindez azért is kellemetlen volt a kabinetnek, mert a rendszerváltás óta nem fordult elő olyan, hogy ne legyen a munkaügyeknek felelőse egy kormányban.
A Magyar Nemzet épp a mai cikkében írt arról, hogy hetek óta megvan a tárca jelöltje, ám mégse nevezik ki. A Szociális és Családügyi Minisztérium szeptember 16-án közölte a lappal, hogy megvan az államtitkár személye és jelenleg a kinevezés hivatalos kihirdetésére várnak, ami rövidesen megtörténhet.
A Magyar Nemzet arra is felhívta a figyelmet, a Tisza-kormány a korábbi gyakorlaton változtatva az alapvetően segélyekkel és családügyekkel foglalkozó szociális tárcához rendelte a munkaügyet. Az új vezető nevét ugyanakkor nem árulták el, azt viszont igen, hogy fontos feladata lesz a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi szakterületek egységes politikai és szakmai koordinációja, valamint a terület képviselete.
Romló munkaerőpiaci adatok
Az elmúlt időszakban egyre romlanak a munkaerőpiaci statisztikák. A munkanélküliség augusztusban 4,7 százalékot ért el, ami éves alapon 0,3 százalékpontos, havi alapon 0,2 százalékpontos növekedést jelent, így harmadik hónapja érkeznek egyre kedvezőtlenebb adatok.
A helyzet súlyát jól szemlélteti, hogy a 15–24 évesek munkanélküliségi rátája tavasszal 12,1 százalékon állt, míg június és augusztus között 16,5 százalékra emelkedett.
A gazdaságban zajló folyamatok ráadásul azt vetítik előre, hogy a munkaerőpiaci helyzet tovább romolhat. Az elmúlt időszakban több tervezett gyárbezárásról is érkeztek hírek, valamint az építőiparban is jelentős visszaesés történt. Koji László az építési vállalkozók szakszövetségének elnöke a Magyar Nemzetnek arról számolt be, hogy az ágazatból 2025 elejéhez képest az idei év végére ötvenezer ember tűnhet el.
A GKI friss felmérése szerint a vállalkozások sem derűlátók. Míg a létszámbővítést tervező munkaadók aránya 7-ről 8 százalékra nőtt, a csökkentést tervezőké 13-ról 12 százalékra mérséklődött. Bár némi javulás látszik, továbbra is több vállalkozás tervez elbocsátást, mint felvételt. Ráadásul mind a négy vizsgált ágazatban – az iparban, a kereskedelemben, a szolgáltatásoknál és az építőiparban – ilyen az arány.
