Ukrajna uniós csatlakozása új szakaszba lépett: megnyílt két új tárgyalási klaszter
Az Európai Unió megnyitotta a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával a belső piacról, valamint a versenyképességről és az inkluzív növekedésről szóló fejezetcsoportokban. A döntéshez Magyarország hozzájárulása is szükséges volt, miután október elején elhárult a folyamatot hónapok óta akadályozó vétó.
A belső piacról szóló klaszter kilenc tárgyalási fejezetet foglal magában, köztük az áruk, a munkavállalók és a tőke szabad mozgását, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, a társasági jogot, a szellemi tulajdon védelmét, a versenypolitikát, a pénzügyi szolgáltatásokat, valamint a fogyasztó- és egészségvédelmet. Az előírások átvétele alapvetően meghatározza, hogy Ukrajna mennyire tud majd bekapcsolódni az uniós gazdasági rendszerbe.
A versenyképességről és az inkluzív növekedésről szóló klaszter nyolc fejezetet tartalmaz. A tárgyalások kiterjednek az adózásra, a gazdaság- és monetáris politikára, a foglalkoztatásra, az iparpolitikára, a digitális átállásra, a tudományos kutatásra, az oktatásra és a vámunióra is. Ezek a területek az állami szabályozás és a gazdaság működésének számos részét érintik, így az uniós normákhoz való igazodás jelentős feladatot jelent Kijev számára.
Thomas Byrne, az európai ügyekért és védelemért felelős ír államtitkár a döntést Ukrajna uniós tagság felé vezető útjának újabb mérföldköveként értékelte. „Az ír elnökség elkötelezett Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának előmozdítása mellett. A mai döntés bizonyítja Ukrajna ellenálló képességét és elszántságát a reformok folytatására, rendkívül nehéz körülmények között is” – mondta.
A csatlakozás érdemalapú folyamat: a tagjelölt előrehaladását az uniós joganyag átvétele és végrehajtása, valamint az európai normáknak való megfelelés alapján folyamatosan ellenőrzik. A klaszterek megnyitása nem jelenti a fejezetek lezárását, és önmagában nem garantálja a tagságot.
A tárgyalások megnyitásához Magyarország hozzájárulása is kellett. A magyar kormány október elején zöld utat adott a belső piacról, illetve a versenyképességről és az inkluzív növekedésről szóló klaszterek további előrelépésének. A vétó feloldása előtt a magyar kormány a kisebbségi jogokat erősítő ukrán törvény elfogadását szabta feltételül.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter nyilvánosan megköszönte a döntést, külön kiemelve Orbán Anita külügyminiszter szerepét. „Köszönöm, Orbán Anita, a csapatmunkát, amely baráti népeink és az erős Európa érdekeit egyaránt szolgálja” – írta. Szibiha szerint Ukrajna és Magyarország együtt halad előre az európai egység felé.
A magyar-ukrán viszonyban ugyanakkor továbbra is fontos kérdés a kárpátaljai magyarok jogainak rendezése, így a csatlakozási folyamat előrehaladása mellett a kétoldalú kapcsolatok alakulása is meghatározó maradhat.
