Kiadáscsökkentéssel mentenék meg a költségvetést – újabb ígéretek a Tisza-kormánytól
Barabás Gyula, az államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár az Egerben megrendezett Közgazdász Vándorgyűlésen arról beszélt, hogy minden feltétel adott a költségvetési hiány csökkentéséhez. A Tisza-kormány a hiányt elsősorban a kiadások visszafogásával mérsékelné, az államtitkár szerint „szerződésről szerződésre, beszerzésről beszerzésre haladva” több százmilliárd forinttal lehet visszafogni a kiadásokat.
Az államtitkár közlése szerint a kormány már 400 milliárd forintos megtakarítást ért el, és folytatja a szerződések tételes felülvizsgálatát. Ezzel még az idén további 300 milliárd forintos megtakarítást szeretnének elérni, amely Barabás Gyula szerint az előző kormánytól örökölt kötelezettségek visszafogásával érhető el.
Nem feltétlenül jár gazdasági visszaeséssel a hiánycsökkentés
Előadásában az államtitkár hangsúlyozta: a költségvetési hiány csökkentése nem feltétlenül jár együtt gazdasági visszaeséssel. Az 1995 és 2025 között vizsgált 39 európai kiigazítási időszak 60 százalékában, összesen 23 esetben a gazdaság átlagos növekedése meghaladta a 3 százalékot a hiánycsökkentés éveiben. Rámutatott arra is, hogy az összefüggés kétirányú: nemcsak a költségvetési kiigazítás teremthet kedvezőbb gazdasági környezetet, hanem a növekedésből származó többletbevételek megtakarítása is hozzájárulhat az államháztartási egyensúly javításához.
Az Európai Bizottság éves makrogazdasági adatbázisa szerint a költségvetési konszolidáció alatt 3 százalék feletti növekedést elérő országok három év alatt átlagosan 8,2 százalékponttal csökkentették GDP-arányos állami kiadásaikat, miközben bevételeik mindössze 0,5 százalékponttal mérséklődtek. Az alacsonyabb növekedésű országoknál ezzel szemben átlagosan kisebb, mintegy 5 százalékpontos kiadáscsökkentés látható, miközben a bevételek GDP-arányos szintje nagyjából 2 százalékponttal emelkedett.
Barabás Gyula kiemelte, hogy a sikeres hiánycsökkentések elsősorban a kiadások visszafogására épülnek. A kiadásoldali megközelítés nem terheli közvetlenül a háztartások jövedelmét és rendelkezésre álló keresletét, ezért kisebb az azonnali keresletcsökkentő hatása. A pazarló állami kiadások visszafogása növekedési áldozat nélkül is hozzájárulhat a költségvetési egyensúly javításához, miközben elkerülhető a vállalatok és a háztartások terheinek növelése, valamint az adókörnyezet hirtelen megváltoztatása.
Az adóemelésre építő kiigazítások gyengébb növekedéssel jártak
Az előadásban bemutatott adatok szerint az alacsony növekedéssel járó kiigazításoknál a hiánycsökkentés terheit túlzott mértékben adóemelésekre hárították. Ezekben az esetekben a GDP-arányos bevételek átlagosan 2,2 százalékponttal emelkedtek, miközben a kiadásokat körülbelül 5 százalékponttal csökkentették. A megtakarítások jelentős részét a beruházások visszafogásával érték el, ami később a gazdaság növekedési lehetőségeit is ronthatja. A 3 százalék feletti növekedéssel járó kiigazítások ezzel szemben kisebb mértékben támaszkodtak bevételi intézkedésekre, és nagyobb hangsúlyt helyeztek a működési kiadások mérséklésére.
Az államtitkár szerint a költségvetési egyensúlyjavítás sikerét a kamatpályán is le lehet mérni. A hiteles és fenntartható hiánycsökkentés mérsékelheti az állam finanszírozási költségeit, így önmagát erősítő folyamattá válhat: az alacsonyabb kamatkiadások további megtakarítást jelentenek a költségvetésnek. Az ismertetett adatok szerint a gyorsabb gazdasági növekedéssel párosuló konszolidációk többségében csökkentek a kötvényhozamok, míg a kiszámíthatatlan, alacsony növekedéssel járó kiigazítások esetében előfordult, hogy a kamatok a hiány mérséklése ellenére emelkedtek.
Uniós forrásokból indulhatnak a beruházások
Barabás Gyula azt is mondta, hogy a nemzeti költségvetés terhelése nélkül, európai uniós támogatásokból is megkezdődhet a beruházások megvalósítása. A beruházások így nem terhelik közvetlenül a nemzeti költségvetést, mivel ehhez uniós források is rendelkezésre állhatnak.
A bérek és a termelékenység elszakadása fékezi a növekedést
Kármán András pénzügyminiszter a Közgazdász Vándorgyűlésen arról beszélt, hogy a magyar gazdaság növekedésének egyik legsúlyosabb korlátjává vált, hogy a bérek emelkedésével nem tud lépést tartani a termelékenység. A tárcavezető közlése szerint 2010 óta a vállalatok reálbérköltségei 40 százalékkal emelkedtek, miközben a termelékenység mindössze 19 százalékkal javult. A két mutató közötti egyre nagyobb különbség rontja a magyar cégek versenyképességét, és fékezi a gazdasági növekedést.
