Elképesztő előrelépést tehet Magyarország, de az MNB alelnöke azt is elárulta: nem rajtuk múlik
Történelmi lépést tett a Magyar Nemzeti Bank az inflációs cél közelebb faragásával az Európai Központi Bank céljához, de egyelőre nem kell a továbbhaladáson törniük a fejüket – erről beszélt az MNB podcastjában a keddi bejelentést követően Kurali Zoltán alelnök. Még egy lehetséges hatalmas és még ennél is nagyobb ugrás azonban még hátra van az ország számára, amiről nagyon hamarosan lényeges információkat tudhatunk meg.
Az MNB 21 év után először lépve 3 százalékról 2,5 százalékra csökkentette inflációs célját, ami így már egy szinten van a lengyellel és a románnal, ha a csehek és az Európai Központi Bank 2 százalékát még nem is érte el.
Az MNB-podcastban Kurali Zoltán elmondta: a banknak nincs menetrendje a cél 2 százalékra, tehát az EKB szintjére való csökkentéséről.
Nincs terv vagy kényszer tovább csökkenteni az inflációs célt
Az új kormány által megígért eurócsatlakozás egyik feltétele, hogy az infláció nem lehet magasabb, mint az eurózóna legalacsonyabb három inflációs rátájának az átlaga plusz másfél százalék. Az MNB-nél visszanézték, és azt látták, hogy ezt a kritériumot 2,5 százalékos inflációs cél mellett is sikerülhetett volna teljesíteni a múltban.
Lehet, hogy a két és féllel is tudjuk teljesíteni a feltételt, ha meg nem, lesz elég időnk a jövőben – de erről most nincs szó – fejtette ki az alelnök. Tehát most nem mondjuk azt, hogy két és fél, aztán majd valamikor kettő lesz. Majd ezt látni fogjuk, ezt a fajta ilyen döntési szabadságot, vagy ahogy én szoktam mondani, opcionalitást, ezt megtartja magának a monetáris politika, hogy majd tudjunk erre reagálni – tette hozzá.
Ugyanakkor ezen a módon a gazdaság időt kap, hogy alkalmazkodni tudjon az új árazási szintekhez, de marad még tér arra, hogy az inflációs különbözeten keresztül tudjon konvergálni az eurózónával, amire még szükség is van.
A magyar gazdaság ugyanakkor végrehajthat egy másik történelmi léptékű ugrást is – fejtette ki az MNB-alelnök. „A magyar sztorinak a hátra levő része, ami még ugye hiányzik a megerősítésből, az nyilván a költségvetés” – mondta.
Feltörekvő piac helyett fejlett piac?
A magyar gazdaságba és pénzügyi piacokba vetett bizalom „horgonya” a költségvetés konszolidálása, „ami nyilván az euróbevezetés kapcsán értelmezhető”. Amint napvilágot lát az új kormány hároméves költségvetési terve, a jegybank azt is látni fogja, milyenek az inflációs hatások, miközben a nemzetközi oldalról az olajár a kulcs.
Ha van egy hiteles költségvetési horgonyunk és eurócsatlakozási sztorink, „akkor már nem vagyunk annyira feltörekvő piac” – mondta Kurali Zoltán.
Tehát, hogy ezért is nagyon fontos az, hogy ez végigmenjen ez a sztori, mert hogyha ez a sztori végigmegy, akkor gyakorlatilag kikerülünk ebből a, várhatóan kikerülünk ebből a feltörekvő piaci skatulyából, és akkor lehetnek felminősítések – tette hozzá.
Az értelmezés: a valamikori kommunista tömb EU-taggá vált országait továbbra is a feltörekvő piacok közé sorolják, beleértve a régió legnagyobb gazdaságait, a magyar mellett a lengyeleket, cseheket, románokat. Ebből a kategóriából előrelépni a fejlett piacok közé egy majdnem négy évtizedes korszakot zárna le. Költségvetési terveit a kormánynak a következő hetekben kell az asztalra tennie.
