Kármán András terve: így alakulna át a magyar gazdaság 2030-ig
A kormány nyilvánosságra hozta a 2027–2030-as középtávú gazdaságpolitikai és költségvetési programját, amely egyszerre irányozza elő az államháztartás egyensúlyának javítását, a gazdasági növekedés felgyorsítását és az államadósság finanszírozási költségeinek mérséklését. A tervek teljesüléséhez jelentős kiadáscsökkentésekre és a pénzügyi piacok bizalmának erősödésére is szükség lesz.
A legnagyobb kockázatot a 2027-es megtakarítás jelenti
A program szerint 2027-ben 1465 milliárd forintos további állami megtakarítással számolnak. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint ez jelenti a jövő évi költségvetés legnagyobb kockázatát. Bár az állami működésben jelentős tartalékok vannak, ekkora összeg előteremtése számos intézkedés sikeres végrehajtásától függ. Lehetőségként említette a kormányzati kommunikációs kiadások és az autópálya-üzemeltetés költségeinek csökkentését, valamint az uniós migrációs bírság megszüntetését. Ha a megtakarítások elmaradnak, a kormánynak más kiadásokat kellene visszafognia, újabb bevételeket keresnie, vagy magasabb hiánnyal számolnia.
Fokozatos növekedés, de a fogyasztás és az export a kérdés
A program 2027-ben 2,4 százalékos, 2030-ra 3 százalék feletti GDP-bővülést vetít előre. Regős szerint ez a pálya nem eleve irreális, mivel közelebb áll az elemzői előrejelzésekhez, mint a korábbi évek 4 százalék körüli várakozásai. Két meghatározó kockázatra hívta fel a figyelmet: egyrészt a lakossági fogyasztás alakulására, mivel 2027-re mérsékeltebb bérdinamikával számolnak, és fennáll a veszélye, hogy a vártnál kisebb minimálbér-emelés valósul meg. Másrészt az exportteljesítményre, mivel a gyenge külső kereslet továbbra is akadályozhatja az ipari fellendülést, és a növekedéshez nem elegendő kizárólag a fogyasztásra támaszkodni.
Ezermilliárdos megtakarítási lehetőség az adósságszolgálatban
A Pénzügyminisztérium középtávon 2000 milliárd forinttal alacsonyabb adósságszolgálatot tart elérhetőnek, ami jelentős költségvetési mozgásteret teremthetne. Regős szerint Magyarország GDP-arányos kamatkiadása 2025-ben 3,8 százalék volt a korábbi 4,9 százalékhoz képest, ami javulás, de nemzetközi összehasonlításban így is rendkívül magas: Olaszországgal holtversenyben az EU legmagasabb szintjén állt. A rövid lejáratoknál a kamatcsökkentések már mérsékelték a költségeket, a hosszú lejáratoknál viszont a nemzetközi kockázati megítélés a döntő, amely a választások után javult. Az államadósság átárazódása ugyanakkor hosszú folyamat, így a kedvezőbb piaci környezet hatása nem feltétlenül jelenik meg azonnal.
A lakossági és vállalati kamattámogatások felülvizsgálata
A program a kamattámogatások felülvizsgálatát is előirányozza. A lakossági hitelezésben az Otthon Startot felváltó Wekerle Plusz programnál a használt lakások vásárlására elérhető támogatott hitel kamata a korábbi 3 százalékról 5 százalékra emelkedik. Ez a költségvetésnek megtakarítást jelenthet, a lakásvásárlóknak viszont magasabb havi törlesztőrészletet eredményez, ami csökkentheti a lakáspiaci tranzakciók számát. A vállalati oldalon a Széchenyi-kártya egyes, nem beruházási célú konstrukcióinál történt változás; a kedvezményes kölcsönökre támaszkodó cégeknél ez közvetlen költségnövekedést okozhat.
Euró 2030-ra: a hiány lehet a legnehezebb akadály
A program stratégiai célja, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket, ami nem azonos a tényleges bevezetéssel. Regős szerint a cél elérése nem elképzelhetetlen, de nem garantálható, mivel egy váratlan gazdasági sokk ismét megemelheti az inflációt vagy a hiányt. A legnehezebb feladatnak a költségvetési hiány csökkentése látszik: a kormány 2027-re 4,9 százalékos GDP-arányos deficittel számol, ami közelíthet a maastrichti 3 százalékos küszöbhöz. Az infláció tartós leszorítása szintén kihívás, mivel a jelenlegi kedvező adatokban a forint erősödése mellett az árrésstop és a hatósági energiaárak is szerepet játszanak, ezek változása újabb árnyomást eredményezhet.
