Feszült találkozó New Yorkban: az EU feltételekhez köti az ukrán támogatást
Egyre feszültebb a viszony Ukrajna és európai támogatói között. Miközben Kijev újabb milliárdokat kér a háború finanszírozására és sürgeti a légvédelmi rakéták átadását, az Európai Unió reformokat és a feketegazdaság visszaszorítását várja cserébe a további támogatásokért.
Az Európai Unió tisztviselői jelezték, hogy további uniós forrásokra csak akkor számíthat Ukrajna, ha előrelépést mutat a feketegazdaság visszaszorítását, az adóbevételek növelését és az uniós jogszabályokhoz való közeledést célzó új törvények elfogadásában. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden, New Yorkban, az ENSZ-ben feszült hangulatú megbeszélést folytatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Kijev 26 milliárd eurós költségvetési lyukról beszél, az EU vitatja a számokat
Ukrajna azt kérte szövetségeseitől, hogy segítsenek betömni egy váratlanul keletkezett, mintegy 26 milliárd eurós költségvetési hiányt, és sürgette, hogy az EU gyorsítsa fel egy 90 milliárd eurós hitel folyósítását, amelyet eredetileg a jövő év végi működés finanszírozására szántak. Az EU azonban vitatja az ukrán fél által közölt egyes számokat, és azt javasolta, hogy az esetlegesen szükséges további finanszírozást más partnerek – köztük Kanada, Norvégia és Japán – biztosítsák.
Az ukrán fél aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a tél folyamán tovább eszkalálódhat a háború, miközben a városok védelméhez rendelkezésre álló légvédelmi kapacitások korlátozottak. Az ukránok felháborodtak azon is, hogy az EU egy megállapodás részeként két orosz oligarchával szemben feloldja a szankciókat.
Von der Leyen a találkozót követően azt írta, hogy további védelmi támogatás érkezik, és ahogy az ukrán parlamentben előrehaladnak a reformok, úgy a költségvetési támogatás is növekedni fog. Hozzátette: ebben a naptári évben még 37 milliárd euró áll rendelkezésre.
Zelenszkij energetikai fegyverszünetet ajánlott, Patriot rakétákat kért
Zelenszkij újságíróknak azt mondta, hogy a két fél szakértői hét-tíz napon belül ismét találkoznak, hogy folytassák az egyeztetéseket, és reményét fejezte ki, hogy sikerül megoldást találni. Az ukrán elnök szerint az európaiak most először osztották meg vele azt az aggodalmukat, hogy egyre nagyobb a kockázata annak, hogy Oroszország más európai országokkal szemben is agresszív lépéseket tesz.
A Donald Trumppal folytatott találkozója után Zelenszkij azt mondta, kész egy Oroszországgal kötendő energetikai fegyverszünetre, amely a háború lezárása felé vezető első lépés lehetne – feltéve, hogy Moszkva is leállítja az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat. Közölte, arra kérte Trumpot, tolmácsolja ezt az álláspontot az orosz félnek, és egyeztessen Hszi Csin-ping kínai elnökkel is, mivel szerinte a kínai vezetőnek van befolyása Moszkvára. Trump ezen a héten Washingtonban fogadja Hszit.
Trump arra próbálja rávenni mind Ukrajnát, mind Oroszországot, hogy állítsák le az energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, érvelése szerint ezek a csapások hozzájárultak a dízel üzemanyag árának emelkedéséhez az Egyesült Államokban.
Zelenszkij elmondta, arra kérte Trumpot, hogy a télre biztosítson Ukrajna számára egy Patriot légvédelmi rakétákból álló csomagot, illetve adjon engedélyt az elfogórakéták ukrajnai gyártására. Elismerte, hogy ezekből a rakétákból világszerte hiány van, és hozzátette: bár elsősorban az Egyesült Államokra számítanak, Ukrajna közel-keleti partnereitől is segítséget fog kérni.
Zelenszkij elmondása szerint találkozott az RTX Corp. tulajdonában lévő Raytheon képviselőivel is, akik készek engedélyt adni Ukrajnának arra, hogy saját területén gyártsa ezeket az elfogórakétákat. Az ukrán elnök szerint azonban az ehhez szükséges üzemek legalább egy évig még nem állnak majd készen a termelés megkezdésére. Annak érdekében, hogy meggyőzze szövetségeseit saját készleteik átadásáról, azt ígérte: Ukrajna pótolni fogja az átadott elfogórakétákat, amint jövőre működésbe lép a Németországgal közösen létrehozandó gyártóüzem.
Három évvel meghosszabbítják az orosz személyek elleni szankciós listát
Az Európai Unió három évvel meghosszabbítja az Oroszországhoz köthető személyek elleni szankciós lista érvényének időtartamát. Sokáig úgy tűnt, hogy az ügyben nem születik megállapodás, miután Lettország nem volt hajlandó elfogadni, hogy két orosz milliárdos neve is törlésre kerüljön.
Aliser Uszmanov törlését a szankciós listáról Franciaország kezdeményezte. Az uniós diplomaták szerint a francia álláspont összefügg két, Azerbajdzsánban bebörtönzött francia állampolgár ügyével. Sajtóértesülések szerint Párizs és az azeri hatóságok között olyan háttérmegállapodás született, amelynek része lehet Uszmanov törlése, cserébe pedig Azerbajdzsán szabadon engedné és kegyelemben részesítené a két franciát. Franciaország ezt a megállapodást hivatalosan nem erősítette meg.
