Keletre tolódik Európa csirkepiaca: Magyarország nagyot ugrott
Az Európai Unió csirketermelése 2026 első fél évében 5,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bővülés motorjai a kelet-közép-európai országok voltak: Magyarország 19,2 százalékos növekedéssel az élen zárt, Románia 16, Lengyelország 12,1, Litvánia 11,1, Szlovákia pedig 9 százalékos bővülést ért el.
Nyugat-Európában több országban csökkent a kibocsátás: Németországban 4,1, Franciaországban 0,6, Hollandiában 0,3, Svédországban 6,5 százalékkal. Spanyolország 7,1, Olaszország 4,1 százalékos növekedéssel lóg ki a nyugat-európai mezőnyből. A növekedési súlypont egyre inkább Kelet-Európába tolódik.
Magyarország: egyszerre nő a termelés és zuhan az import
Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint 2026 első hét hónapjában 489 ezer tonna élősúlyú baromfit vágtak le Magyarországon, 18,2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ebből a vágócsirke 371 ezer tonnát tett ki, ami 13,1 százalékos növekedés, a vágópulyka mennyisége pedig 11,9 százalékkal, 47 ezer tonnára emelkedett.
A hazai külkereskedelemben január és július között a baromfihúsexport 29,5 százalékkal, 158 ezer tonnára nőtt. A csirkehús kivitele 23 százalékkal 114 ezer tonnára, a pulykahúsé 22 százalékkal 16 ezer tonnára emelkedett. A két legfontosabb célpiac Lengyelország és Románia volt. Az import eközben 23 százalékkal, 24 ezer tonnára esett, ezen belül a csirkehús behozatala 24 százalékkal csökkent.
Nő a kínálat, csökkennek az árak
A növekvő kínálat már láthatóan nyomja az árakat. A vágócsirke élősúlyos termelői ára az év első 37 hetében átlagosan 5,8 százalékkal, 418,8 forint/kilogrammra csökkent. A pulyka ára ezzel szemben 10,7 százalékkal, 707,2 forint/kilogrammra emelkedett.
A feldolgozói árszint is ereszkedik: a csirkemellfilé átlagos értékesítési ára 5,6, a csontos csirkemellé 6,6, a csirkecombé pedig 8,5 százalékkal maradt el az előző év azonos időszakától. A költségoldalon némi enyhülést jelent, hogy augusztusban az indító brojlertáp tonnánkénti ára 143,2 ezer forint volt, 8,6 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál; a nevelőtáp 7,6, a befejezőtáp pedig 6,4 százalékkal volt olcsóbb.
Ukrajna és az uniós piac nyomása
Az uniós piacon szintén erősödik a kínálat. Az EU baromfihúsexportja január és május között 2 százalékkal, 868 ezer tonnára nőtt, az import viszont 6 százalékkal, csaknem 450 ezer tonnára emelkedett. A behozatal túlnyomó része Brazíliából, Ukrajnából, Thaiföldről és az Egyesült Királyságból érkezett.
Ukrajna külön bizonytalansági tényező. Az exportútvonalak és a logisztikai infrastruktúra zavarai miatt időszakosan jelentős mennyiségű tojás és baromfihús marad az ukrán belső piacon, ami túlkínálatot és áresést okoz. Az Ukrán Baromfitenyésztők Szövetségének adatai szerint január és augusztus között Ukrajna 330,2 ezer tonna baromfihúst exportált, 12,5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ebből 118,9 ezer tonna, az összes kivitel 36 százaléka az Európai Unióba került. Az exportból származó bevétel ugyanakkor 2,6 százalékkal csökkent, ami árnyomásra utal.
Ha a logisztikai problémák enyhülnek, az ukrán belső piacon felhalmozódó többlet újra nagyobb mennyiségben kereshet külpiacot, miközben az unió saját termelése is gyorsan nő, ráadásul éppen Magyarország, Lengyelország és Románia bővíti a leggyorsabban a kapacitását.
Kedvező és veszélyes helyzet
Az USDA 2026-ra az unió csirkehústermelését 11,97 millió tonnára teszi, miközben az EU csirkehúsimportja az előrejelzés szerint 8,4 százalékkal nőhet. A magyar ágazat számára a helyzet egyszerre kedvező és veszélyes: a termelés és az export látványosan nő, a takarmány olcsóbb volt, de az energiaárak miatt drágulhat, ráadásul a hazai és a régiós kínálat gyors bővülése már lefelé nyomja a csirkeárakat. Ha ehhez az ukrán export további erősödése is társul, 2026 hátralévő részében már nem a termék hiánya, hanem az egyre élesebb árverseny lehet a legnagyobb veszély.
