Ukrajna elutasítja az EU-s csatlakozás korlátozott modelljét
Ukrajna nem fogad el olyan európai uniós csatlakozási modellt, amely tartósan korlátozná egyes élelmiszeripari és mezőgazdasági termékeinek értékesítését a közös piacon – jelentette ki Tarasz Viszockij ukrán mezőgazdasági miniszter.
Az Európai Bizottság kedden olyan javaslatot terjesztett elő, amely lehetővé tenné, hogy az Európai Unió bővítése során bizonyos területeken – például az agrárpiacon – a teljes jogú tagság mellett is fennmaradhassanak korlátozások.
Ukrajna esetleges uniós csatlakozása kérdéseket vet fel az agrártámogatások és a mezőgazdasági import szabályozása szempontjából. Az ország évente több millió tonna gabonát exportál a világpiacra, azonban az Európai Unióban szigorú kvótarendszer mellett értékesíthet. Egyes tagállamok pedig saját mezőgazdaságuk védelme érdekében korlátozták az ukrán gabona behozatalát.
Számunkra alapvető különbség van egy átmeneti időszak és egy tartós korlátozás között. Ukrajna az előbbire készen áll, utóbbi azonban ellentétes lenne a teljes jogú európai uniós tagság logikájával – fogalmazott Tarasz Viszockij.
Ezzel szemben az Európai Bizottság javaslata szerint az Európai Unió jelentősen korlátozná a pénzügyi támogatást és a piacra jutást az érzékeny mezőgazdasági termékek esetében. A teljes piacra jutás helyett inkább abban segítené Ukrajnát, hogy visszatérhessen az olyan hagyományos exportpiacaira, mint Afrika és a Közel-Kelet.
Tarasz Viszockij ugyanakkor úgy véli, hogy hazájára nem szabad a gazdálkodókra leselkedő fenyegetésként tekinteni. Érvelése szerint az ország hozzájárulhatna ahhoz, hogy az Európai Unió kevésbé függjön harmadik országokból származó termékektől, például a műtrágyától, a szójababtól vagy az állati takarmányozásban használt lizintől. Hozzátette azt is, hogy Kijev az uniós termelők számára jobb hozzáférést biztosíthatna a fekete-tengeri exportútvonalakhoz is, valamint rámutatott, hogy Ukrajna élelmiszer-feldolgozóipari beruházások célpontjává válhatna.
Az a célunk, hogy úgy váljunk az Európai Unió tagjává, hogy az ukrán mezőgazdaság ne csak gabonát és más nyersanyagokat értékesítsen Európában, hanem takarmányt, élelmiszeripari alapanyagokat, feldolgozott termékeket és bioüzemanyagokat is – mondta a miniszter, majd megerősítette, hogy Ukrajna nyitott az átmeneti időszakokra, amelyek keretében fokozatosan lehetne bevezetni az agrártámogatásokat és hozzáférést biztosítani a közös piachoz.
Komoly következmények a magyar gazdák számára
A helyzet súlyát jól szemlélteti, hogy Ukrajna több mint 41 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkezik, miközben az Európai Unió mezőgazdasági területe nagyságrendileg 157 millió hektár. Az ukrán agráriumon belül ráadásul rendkívül nagy a nagygazdaságok súlya: mintegy 14 ezer vállalati gazdaság körülbelül 30 millió hektárt művel.
A magyar gazdák számára azonban legalább ekkora probléma lenne a piac megnyitása, mivel az ukrán termelők számos növénynél lényegesen alacsonyabb költségszint mellett képesek termelni, miközben az uniós gazdáknak jóval szigorúbb környezetvédelmi, növényvédelmi és adminisztratív előírásoknak kell megfelelniük. Ennek következményei már most is érzékelhetők a gabonapiacon.
Magyarország ugyan fenntartja egyes ukrán mezőgazdasági termékek belföldi importtilalmát, az ukrán termény azonban más uniós országokba eljuthat, és ott éppen azokkal a magyar termékekkel versenyez, amelyek hagyományosan olasz, osztrák vagy más nyugat- és dél-európai piacokon találnak vevőre.
A hazai agrárpolitika és a gazdaszervezetek az elmúlt években rendszeresen arra figyelmeztettek, hogy Ukrajna változatlan feltételekkel történő integrációja két oldalról is sújtaná a jelenlegi uniós gazdákat: meg kellene osztani vele az agrártámogatási keretet, miközben az ukrán termékek teljes hozzáférést kapnának az egységes piachoz. Brüsszel most láthatóan maga is olyan modellt keres, amelyben egyik sem következne be automatikusan.
