Trump az utolsó pillanatban blokkolta az orosz olaj elleni szankciókat
Donald Trump amerikai elnök napokkal azelőtt függesztette fel az orosz fosszilis tüzelőanyag-eladásokkal kapcsolatos további szankciók hatályba lépését, hogy azok életbe léptek volna a múlt hónapban aláírt törvényjavaslat értelmében. A döntés különösen érzékenyen érintheti Magyarországot, amely jelentős mennyiségű orosz energiahordozót importál.
Péntek este egy elnöki rendeletben Trump kijelentette, hogy az Egyesült Államok nemzeti érdeke a szankciók egy részének visszatartása. A szankciós törvényjavaslatot szeptemberben írta alá, és vasárnap kellett volna hatályba lépnie. A rendelet nem részletezte, hogy a döntés miért szolgálja a nemzeti érdeket, és azt mondta, hogy a mentesség mindaddig érvényben marad, amíg a kormányzat úgy nem dönt, hogy további intézkedésekre van szükség.
A jogszabály kimondja, hogy mielőtt a kormányzat feloldaná az új szankciókat, egy nem titkosított jelentést kell benyújtania a Kongresszusnak, amelyben megindokolja a döntése alapját. Trump végrehajtási utasításában azt írta, hogy a Fehér Ház elküldte a jelentést a Kongresszusnak.
Kirill Dmitrijev, az orosz elnök nemzetközi gazdasági együttműködésért felelős különmegbízottja fontos és történelmi pillanatnak nevezte a felmentést, hozzátéve, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közötti gazdasági együttműködés mindkét nemzet érdekeit szolgálja.
A szigorítások akár 100 százalékos vám kivetését is lehetővé tették volna az orosz olaj és földgáz legnagyobb különböző importőreire, emellett megtiltották volna az amerikai vállalatok számára a csúcstechnológiás és katonai célú eszközök exportját Oroszországba, valamint szankciókat hoztak azok ellen a tengeri szállítmányozók és tankerek ellen, amelyek kijátszva szállítottak orosz nyersolajat a világpiacra.
A döntés hátterében az Egyesült Államokban súlyosbodó üzemanyagár-probléma áll. A héten közzétett adatok szerint az amerikai fogyasztói árak szeptemberben éves összevetésben 3,7 százalékkal emelkedtek. A Fehér Ház több eszközzel próbálta megfékezni az áremelkedést, többek között arra ösztönözte szövetségeseit, hogy több dízelüzemanyagot juttassanak a piacra.
A döntés éles kritikát váltott ki az Egyesült Államok európai szövetségeseiből. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök rendkívül sajnálatosnak nevezte a gázolajról szóló megállapodást, és rossz irányba tett lépésnek értékelte, amely segíti Oroszországot a háború finanszírozásában.
Az uniós külügyminiszterek közben több mint 1600 személyre és szervezetre terjesztették ki az orosz szankciós listát. Az Európai Bizottság már a 23. ágazati szankciós csomagon dolgozik, amelyet ukrán várakozások szerint az év végéig bemutathatnak a tagállamoknak. Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő Washingtont is a korábban elfogadott intézkedések végrehajtására sürgeti.
