„Se katona, se fegyver” – Magyarország nem küld katonai támogatást Ukrajnának
Magyarország továbbra sem küld katonákat vagy fegyvereket Ukrajna számára, a támogatás az energiaellátásra és a humanitárius segítségre korlátozódik – tisztázta Velkey György külügyi államtitkár egy nemzetközi interjúban.
„Se katona, se fegyver” – fogalmazott Velkey, aki a választási kampány idején Magyar Péter kabinetfőnökeként dolgozott. Az államtitkár szerint Magyarország számára az a legfontosabb, hogy az ország békéje és biztonsága megmaradjon. Budapest ezért nem tervezi, hogy katonai eszközökkel vagy személyi állománnyal támogassa Ukrajnát.
A magyar segítség ugyanakkor nem szűnik meg: az energiaellátásban és a humanitárius támogatásban továbbra is számíthat Magyarországra a háború sújtotta szomszédos ország.
Egy ponton maradt az Orbán-kormány politikája
A katonai támogatás elutasítása azért érdekes, mert ez teljesen megegyezik a volt Orbán-kormány külpolitikájával. Magyarország ugyan feloldotta az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások megkezdését blokkoló vétóját, szeptemberben pedig tíz orosz diplomatát utasított ki az országból. Moszkva pedig erre egyre egyértelműbb válaszokat ad.
A fegyverszállítás kérdésében azonban Magyarország nem követi azokat a kelet-európai országokat, melyek jelentős katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának. Különösen a balti államok képviselnek ennél sokkal határozottabb álláspontot, ahol az orosz katonai fenyegetést közvetlenebb veszélyként kezelik.
A Tisza-kormány megalakulása után Kijevben arra számítottak, hogy gyorsan javulhat a két ország viszonya, az elmúlt hónapok azonban ennél jóval összetettebb képet mutattak. Az egyik legfontosabb vita továbbra is a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak kérdése.
Orbán Anita külügyminiszter pénteken azt közölte, hogy az ukrán fél tájékoztatása szerint még októberben elfogadhatják azt a jogszabályt, amely bővíti a magyar nyelvű oktatás lehetőségeit Ukrajnában. A külügyminiszter szerint a jelenlegi magyar kormány néhány hónap alatt többet ért el a kárpátaljai magyarok jogainak megerősítésében, mint az előző kabinet tíz év alatt.
Velkey is optimistán beszélt a további közeledésről. Azt mondta, újabb lépések jöhetnek, miután az ukrán parlament elfogadja a magyar kisebbség jogait érintő törvényeket.
Nem kiegyensúlyozott a magyar-ukrán helyzet
A magyar kormány ugyan feloldotta a tárgyalások megkezdését akadályozó vétót, Magyar Péter azonban többször is elutasította Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását. A magyar miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta tervezett találkozójára sem került még sor. A feszültséget tovább növelte, hogy Magyar Péter a múlt héten bírálta a Mol vezetését, miután a magyar olajtársaság szándéknyilatkozatot írt alá egy, az ukrán határnál létrehozandó üzemanyag-tartalékról.
Magyarország nem vett részt Zelenszkij új regionális kezdeményezésének, a Kárpáti Nyolcaknak szeptember 18-i nyitótalálkozóján sem. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter emiatt szeptember végén már nyilvánosan bírálta Budapestet. Úgy fogalmazott, hogy az utóbbi magyar döntések zavart keltenek Kijevben, és szerinte bizonyos, az Orbán-korszakra jellemző blokkoló politikai elemek tovább élnek.
Velkey szerint azonban a múlt heti viták mögött több félreértés is volt, amelyeket azóta tisztáztak. A legfontosabb magyar vörös vonal ugyanakkor nem változott: Budapest kész energetikai és humanitárius támogatást adni Ukrajnának, de katonai segítséget továbbra sem. „Se katona, se fegyver” – foglalta össze az államtitkár a magyar kormány álláspontját.
