Brüsszel egyszerre indított eljárást Magyarország és Németország ellen az enyhe adózási bírságok miatt
Az Európai Bizottság egyszerre indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország és Németország ellen, mert Brüsszel szerint egyik országban sem elég súlyosak a büntetések azokkal a multinacionális cégekkel és tehetős magánszemélyekkel szemben, amelyek nem teljesítik megfelelően uniós adózási adatszolgáltatási kötelezettségeiket. Észtország, Lettország és Litvánia szintén ugyanebbe az eljárásba került.
A Bizottság álláspontja szerint a jelenlegi bírságok annyira alacsonyak lehetnek, hogy nem jelentenek valódi visszatartó erőt. Brüsszel csütörtökön hivatalos felszólító levelet küldött az öt tagállamnak. Ez az uniós kötelezettségszegési eljárás első hivatalos lépése, vagyis Magyarországnak és Németországnak még van lehetősége módosítani a szabályozásán, mielőtt az ügy tovább súlyosodna.
A DAC-rendszer és az adatszolgáltatási kötelezettségek
A probléma az adóügyi közigazgatási együttműködésről szóló uniós irányelvhez, vagyis a DAC-rendszerhez kapcsolódik. Ennek lényege, hogy a tagállami adóhatóságok automatikusan megosztanak egymással egyre több információt a határokon átnyúló jövedelmekről, vállalati struktúrákról és adózási ügyekről.
A rendszer az elmúlt években folyamatosan bővült, és már többek között nagyvállalatokat, digitális platformokat, bizonyos magas vagyonnal rendelkező magánszemélyeket és nemzetközi adózási konstrukciókat is érint. A DAC-rendszer bizonyos esetekben magánszemélyek adózási információinak tagállamok közötti cseréjét is előírja. A legutóbbi bővítések már olyan határokon átnyúló adóhatósági döntésekre is kiterjednek, amelyeknél az érintett ügylet értéke meghaladja az 1,5 millió eurót, vagy amelyek egy magánszemély adóügyi illetőségét határozzák meg.
A szankciók súlyosságának kérdése
Az Európai Bizottság szerint nem az a fő probléma, hogy az öt ország egyáltalán ne büntetné az adatszolgáltatási szabályok megsértését, hanem az, hogy a szankciók nem elég erősek. Brüsszel úgy látja, hogy a bírságok sok esetben nem veszik megfelelően figyelembe a jogsértés súlyosságát, annak kiterjedését, az érintett vállalat pénzügyi erejét vagy azt, mekkora gazdasági előnyt szerezhet valaki azzal, ha nem teljesíti a szabályokat.
Ez különösen a legnagyobb cégeknél lehet lényeges. Egy néhány ezer vagy néhány tízezer eurós bírság egy kisebb vállalkozásnak komoly tétel, egy több milliárd eurós forgalmú multinacionális csoportnak viszont akár elhanyagolható költséggé is válhat. A Bizottság logikája szerint egy büntetésnek akkor van valódi visszatartó ereje, ha annak nagysága az érintett gazdasági szereplő méretéhez és a szabályszegésből származó esetleges előnyhöz is igazodik.
Brüsszel attól tart, hogy ha az adatszolgáltatás elmulasztását nem követi kellően súlyos következmény, akkor romlik azoknak az információknak a minősége és teljessége, amelyeket a tagállami adóhatóságok egymás között megosztanak. Az Európai Bizottság korábbi DAC-értékelése maga is arra jutott, hogy a tagállamokban általában erősebb és következetesebb szankciórendszerre van szükség ahhoz, hogy az uniós adóügyi információcsere valóban hatékonyan működjön.
Két hónap a válaszadásra
Magyarországnak, Németországnak, Észtországnak, Lettországnak és Litvániának most két hónapja van arra, hogy válaszoljon az Európai Bizottság kifogásaira és rendezze a problémát. Ha Brüsszel nem találja kielégítőnek a válaszokat, vagy a tagállamok nem módosítják megfelelően a szabályokat, a következő lépés egy felszólítás lehet, miszerint szüntessék meg az uniós jog megsértését, utána pedig végső soron az Európai Unió Bírósága elé kerülhet az ügy.
