Északi Áramlat: Horvátországban kért menedékjogot a gázvezetéket felrobbantó ukrán búvár
Politikai menedékjogot kért Horvátországban az ukrán búvár, akit Németországban az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantásával gyanúsítanak.
A horvát hatóságok augusztus 19-én vették őrizetbe Volodimir Zsuravljovot a Németország által kiadott európai elfogatóparancs alapján.
A 2022 szeptemberében végrehajtott szabotázsakció következtében megrongálódtak az Oroszországból Németországba irányuló földgázvezetékek, amelyek egy szakasza a Balti-tenger mélyén húzódik.
A német hatóságok azzal gyanúsítják a Horvátországban bujkáló ukrán állampolgárt, hogy egy titkos műveletben vett részt, amelynek keretében robbanóanyagokat helyeztek el az Északi Áramlat vezetékek mellett. Az elkövetők ezt feltehetően egy bérelt vitorlás segítségével tették.
Volodimir Zsuravljovot először 2025 szeptemberében vették őrizetbe Lengyelországban, a helyi bíróság azonban megtagadta a Németországnak történő kiadatását, és egy hónappal később szabadlábra helyezte. Az indoklás szerint az Északi Áramlat elleni merénylet Ukrajna Oroszországgal szembeni védekezésével kapcsolatos cselekménynek tekinthető.
Egy horvát bíróság azonban szeptember 18-án jóváhagyta a feltételezett elkövető kiadatását Németországnak. Ügyvédje közölte azt is, hogy a menedékkérelem benyújtása nem állítja le automatikusan a kiadatási eljárást.
A német nyomozók korábban egy ukránbarát csoporthoz kötötték a szabotázsakciót. Állításuk szerint a csoportot egy másik ukrán állampolgár, Szerhij Kuznyecov vezette, aki jelenleg német őrizetben van, miután 2025 augusztusában Olaszországban elfogták.
Kijev tagadja, hogy bármilyen szerepe lett volna a robbantásokban.
Az esettel kapcsolatban nemrégiben egy könyv is született, amelynek írója szerint a műveletet több személy részvételével, előre megtervezett akcióként hajtották végre, időzített robbanószerkezetek elhelyezésével mintegy 80 méteres mélységben.
A szerző, Bojan Pancevski ráadásul azt állítja, hogy az ügyben érintett országok hatóságai tisztában lehettek bizonyos részletekkel, de a nyilvánosság előtt nem tárták fel őket teljes egészében. Szerinte ennek az lehetett az oka, hogy a nyomozás részletei súlyos diplomáciai feszültséget okozhattak volna Ukrajna és Németország között.
A könyvben megszólaló egykori ukrán hírszerzők és búvárok szerint a műveletet négyen hajtották végre: három férfi és egy nő. A résztvevők álneveket használnak, de azt állítják, hogy a cselekményt hazafias meggyőződésből követték el.
