Hadihajókat küldene az Európai Unió a Fekete-tengerre
Az Európai Parlament csütörtökön 432 igen szavazattal, 52 ellenszavazat és 88 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásában arra szólította fel az EU-t és tagállamait, hogy fontolják meg egy haditengerészeti művelet elindítását a Fekete-tengeren. A kezdeményezés célja a kereskedelmi hajók védelme, ami egyben az uniós katonai erők közvetlen megjelenését is jelentené a térségben.
A képviselők a Bulgária és Románia partjainál történt halálos incidensekre, valamint a román légtér ismételt megsértésére hivatkozva sürgetnek határozottabb fellépést. Az Európai Parlament Oroszországot teszi felelőssé a polgári hajózás elleni támadásokért, amelyek álláspontja szerint már nem csupán Ukrajnát, hanem közvetlenül az uniós tagállamok biztonságát is fenyegetik.
A parlamenti állásfoglalás ugyanakkor még nem jelent döntést katonai erők bevetéséről. Egy tényleges haditengerészeti misszió elindításához külön uniós döntésekre, a feladatok és a műveleti szabályok meghatározására, valamint a szükséges tagállami támogatásra lenne szükség.
Kockázatok és a gabonapiac helyzete
A kezdeményezés túlmutat a kereskedelmi hajók védelmén: egy uniós haditengerészeti művelet közvetlen katonai jelenlétet jelentene a háború által sújtott térségben, ami növelhetné annak kockázatát, hogy az európai katonai egységek orosz drónokkal vagy más fegyverrendszerekkel kerüljenek szembe. A javaslatot a keddi parlamenti vitában Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője is támogatta, aki szerint a Fekete-tengeren kialakult helyzet elfogadhatatlan eszkalációt jelent. Az Európai Parlament emellett a NATO-t is arra szólította fel, hogy vizsgálja meg a fekete-tengeri jelenlét megerősítésének lehetőségét.
A fekete-tengeri helyzet az elmúlt hetekben drámaian romlott. Október 13-án két kereskedelmi hajót ért dróntámadás Bulgária partjainak közelében; az egyik hajó elsüllyedt, a másik súlyosan megrongálódott, több tengerész eltűnt. Az egyik hajót a bolgár partoktól mindössze 33 kilométerre érte találat. Szófia bekérette Oroszország nagykövetét, és egyeztetést kezdeményezett a NATO-val. Október 6-án szintén két kereskedelmi hajót ért támadás a bolgár partok közelében, az egyik búzát szállított.
Az állásfoglalás sürgeti a tengeri biztonsági központok mielőbbi működésbe állítását Konstancában és Várnában, valamint azt javasolja, hogy az EU a SAFE védelmi finanszírozási eszköz fel nem használt forrásait is mozgósítsa Románia és Bulgária biztonsági képességeinek javítására.
A Fekete-tenger a világ egyik legfontosabb gabonaszállítási útvonala. Az Európai Bizottság adatai szerint júliusban az ukrán gabona, olajos magvak és kapcsolódó termékek kivitelének mintegy 80 százaléka a fekete-tengeri kikötőkön keresztül zajlott, augusztusra ez az arány 10 százalékra csökkent, miközben az uniós szolidaritási folyosók részesedése 90 százalékra emelkedett. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már arra kérte Magyarországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Romániát, hogy tegyék lehetővé az ukrán gabonaszállítmányok áthaladását. Magyar Péter miniszterelnök jelezte, hogy megfelelő ellenőrzés mellett nem zárkózna el a tranzittól, a magyar gabonatermesztők azonban tartanak a hazai piaci nyomás növekedésétől.
Az Európai Parlament állásfoglalása politikai fordulatot jelez, de a tényleges katonai beavatkozás még nem napirend. Kérdés, hogy az uniós tagállamok készek lennének-e hadihajókat és katonai személyzetet küldeni a háború közvetlen környezetébe.
