Costa novemberben lezárná az uniós költségvetési tárgyalásokat
António Costa, az Európai Tanács elnöke arra törekszik, hogy novemberben megállapodás szülessen az Európai Unió következő hosszú távú költségvetéséről. A korábbi portugál miniszterelnök szerint a költségvetés alapvető kérdéseiben novemberben meg kell állapodniuk a tagállamoknak, és erre meg is van a lehetőség.
Costa arra számít, hogy az új uniós saját forrásokról szóló megállapodás hozhat áttörést a tárgyalásokon. Ez az egyik legvitatottabb kérdés az EU 2028 és 2034 közötti időszakra javasolt, 2000 milliárd eurós költségvetési tervével kapcsolatban. A portugál politikus a múlt héten bejelentette, hogy novemberben új tárgyalási kompromisszumtervezetet terjeszt elő. A kompromisszumos keret az Európai Bizottság, a tagállami kormányok és az európai parlamenti képviselők munkájára épül majd, különös tekintettel az uniós adókból származó új bevételi forrásokra.
Az uniós állam- és kormányfők az Európai Tanács november 26–27-re összehívott rendkívüli ülésén vitatják meg a javaslatot. Costa célja, hogy legalább sikerüljön megtalálni a közös nevezőt, amely egy későbbi megállapodás alapjául szolgálhat.
Costa az Európai Bizottság korábbi javaslatainál szélesebb körből válogatná ki az új bevételi forrásokat, így több mint kétszer annyi lehetőség kerülhet a tárgyalóasztalra, mint amennyit a Bizottság eredetileg előterjesztett. A lehetőségek között szerepelhet a nagy technológiai vállalatokra kivetendő digitális adó is. A javaslatot Franciaország támogatja, ugyanakkor ellenállásba ütközött, mert egyes tagállamok attól tartanak, hogy újabb transzatlanti konfliktust robbanthat ki Donald Trump amerikai elnökkel. Szóba kerülhetnek az úgynevezett bűnadók, például a cukorra és a szerencsejátékokra kivetett különadók, illetve a távközlési frekvenciaárverésekhez kapcsolódó engedélyezési bevételek felhasználása is.
Franciaország az új uniós saját források megteremtését a költségvetési megállapodás előfeltételévé tette. Más országok, köztük Svédország azonban megkérdőjelezik az új adók létjogosultságát, azzal érvelve, hogy azok inkább tovább növelnék a nemzeti költségvetésekre nehezedő terheket. Costa szerint olyan végleges bevételi forráscsomagot kell összeállítani, amely kiegyensúlyozott megoldást jelent a különböző tagállamok számára.
Az Európai Tanács elnöke következetesen amellett érvel, hogy a tárgyalásokat még az év vége előtt le kell zárni, ugyanakkor visszautasítja azt a felvetést, hogy a sürgetés fő oka a közelgő választásokban keresendő. Állítása szerint elsősorban azért fontos a mielőbbi megállapodás, mert az új költségvetés végrehajtásának elindításához jelentős adminisztratív előkészítő munkára van szükség. A 2027-ben több meghatározó uniós tagállamban, köztük Franciaországban, Olaszországban és Lengyelországban esedékes választások átrendezhetik az erőviszonyokat az Európai Tanácsban, Costa azonban elvetette azt az elképzelést, hogy a tagállami vezetőknek érdemes lenne megvárniuk a választások utáni helyzetet. Mint fogalmazott, gyakorlatilag minden hónapban tartanak valahol választásokat, és ha minden választás lezárulására várnának, soha nem lenne új költségvetésük.
Nem minden tagállami kormány ért egyet ugyanakkor azzal, hogy a költségvetési tárgyalások ütemét egy év végi határidőnek kellene meghatároznia. A legutóbbi uniós csúcstalálkozón Olaszország, Svédország és Magyarország is azt szorgalmazta, hogy töröljék a zárókövetkeztetések tervezetéből azt a megfogalmazást, amely szerint a költségvetési egyeztetéseket karácsony előtt le kell zárni. Costa szerint semmi okát nem látja annak, hogy januárban vagy februárban könnyebb lenne megállapodni, mint decemberben, vagy hogy decemberben könnyebb lenne, mint novemberben.
A megállapodás tető alá hozása komoly próbatétel lesz az Európai Tanács elnöke számára, aki korábban a tárgyalóasztal másik oldalán is szerzett tapasztalatokat. Portugália miniszterelnökeként részt vett az előző többéves uniós költségvetésről szóló tárgyalásokon, amelyek 2020-ban egy öt napon és négy éjszakán át tartó csúcstalálkozón vezettek eredményre. Az akkor elfogadott megállapodás része volt a koronavírus-járvány utáni helyreállítást szolgáló alap közös hitelfelvételből történő finanszírozása is, ami annak idején épp olyan heves vitákat váltott ki, mint napjainkban az új uniós adók terve. Costa visszaemlékezése szerint a hat évvel ezelőtti tárgyalások légköre rosszabb volt a mostaninál, és úgy látja, hogy most mindenki elkötelezett a megállapodás mellett.
