Légiriadók Rijádban és több szaúdi városban
Szombat hajnalban Szaúd-Arábia fővárosában, Rijádban két alkalommal is légiriadót rendeltek el. A királyság korai előrejelző rendszere helyi idő szerint hajnali 4 órakor, majd ismét 6 órakor küldött vészjelzést a főváros lakóinak. A polgári védelem mindkét esetben röviddel később lefújta a riadót. Rijádban legalább egy robbanást is hallottak, áldozatokról vagy károkról ugyanakkor nem érkezett jelentés.
Hasonló figyelmeztetések érkeztek az éjszaka folyamán az ország több más részén is, köztük a vörös-tengeri Dzsidda és Janbu városában, valamint a Faraszán-szigeteken. A szaúdi hatóságok egyelőre nem közölték, pontosan mi váltotta ki a riasztásokat. Ilyen figyelmeztetést a fővárosban március és április óta nem adtak ki.
Stratégiai olajvezeték sérült meg
A mostani riadók azért jelentenek újabb komoly kockázatot, mert Szaúd-Arábia energetikai infrastruktúrája az elmúlt napokban már több támadás célpontja volt. A jemeni, Irán által támogatott húszik nyugati szaúdi városokat és energetikai létesítményeket támadtak, miközben a múlt héten egy Irak felől érkező dróncsapás súlyosan megrongálta a stratégiai Kelet–Nyugat olajvezetéket.
A támadásban három szivattyúállomás sérült meg. A mintegy 1200 kilométer hosszú vezeték az elmúlt hónapokban napi 4–5 millió hordó olajat szállított, vagyis önmagában a világ kínálatának 4–5 százalékát mozgatta. Jelentőségét az adja, hogy a szaúdi olajat a Perzsa-öböl térségéből a vörös-tengeri Janbu kikötőjébe juttatja, így lehetővé teszi a nagyrészt lezárt Hormuzi-szoros megkerülését. A javítás időigényéről eltérő becslések vannak: több iparági forrás öt-hat hetes helyreállítási idővel számol, miközben Rijád szeretné legalább részlegesen már ennél korábban újraindítani a rendszert.
Európa rekordfelárat fizet a pótló olajért
A vezetékleállás hatása már az európai olajpiacon is látványosan megjelent. A Saudi Aramco legalább két európai finomítót arról értesített, hogy októberben egyáltalán nem kapnak szaúdi nyersolajat hosszú távú szerződéseik alapján. Ennek következtében verseny indult a kieső szaúdi hordók helyettesítésére.
A norvég Johan Sverdrup olajat a héten hordónként akár 35 dolláros felárral kínálták a Dated Brent fizikai referenciaár fölött, miközben szeptember 8-án ugyanez a különbség mindössze 60 cent volt. A felár tehát alig másfél hét alatt közel hatvanszorosára ugrott, igaz, a 35 dolláros érték eladói ajánlatot, nem pedig már megkötött üzletet jelent. A Brent határidős jegyzése pénteken 0,9 százalékos eséssel 104 dollár közelében zárt, miközben a tényleges fizikai szállítmányok referenciaára, a Dated Brent a héten egy időre 130 dollár fölé emelkedett. A tőzsdei olajár mérséklődése így félrevezető lehet: az európai finomítóknak nem pusztán a Brent jegyzését, hanem a fizikai olaj felárát és a megemelkedett szállítási költségeket is ki kell fizetniük.
A dízel ára már 200 dollár fölött jár
Az európai dízel termékára hordónként már 200 dollár fölé emelkedett, ami ugyan nem azonos a benzinkutaknál fizetendő árral, de jól mutatja, mekkora nyomás alakult ki a finomítói és nagykereskedelmi piacon. Ha a konfliktus újabb szaúdi energetikai létesítményekre terjed át, vagy elhúzódik a Kelet–Nyugat vezeték kiesése, az tovább növelheti az Európába érkező nyersolaj felárát és a dízel árát is.
A Brent pénteken 104,87 dolláron, az amerikai WTI pedig 100,30 dolláron zárt. Az árak ugyan csökkentek, miután Kína Rijád kérésére arra szólította fel Iránt, hogy fékezze a húszik szaúdi támadásait, az elemzők továbbra is rendkívül bizonytalannak tartják a következő hónapok kilátásait. A Hormuzi-szoros közben továbbra is nagyrészt kiesett a normális kereskedelmi forgalomból: csütörtökön mindössze négy áruszállító hajó haladt át rajta, miközben a megelőző tíz nap átlaga körülbelül 16 volt.
Nemcsak az olaj a tét
A biztonsági helyzet romlása Mohammed bin Szalmán trónörökös gazdasági stratégiájára is egyre nagyobb nyomást helyez. Szaúd-Arábia évek óta dollár százmilliárdokat fordít arra, hogy az ország gazdaságát az olajtól részben függetlenítse, és globális befektetési, turisztikai és szórakoztatóipari központtá tegye.
Ennek különösen rosszkor jön a Rijádot is elérő biztonsági fenyegetés. Októberben ugyanis a szaúdi főváros ad otthont a királyság zászlóshajónak számító Future Investment Initiative konferenciájának, amelyre a világ pénzügyi elitjének számos képviselőjét várják, köztük Jamie Dimont, a JPMorgan Chase, valamint David Solomont, a Goldman Sachs vezérigazgatóját. A szombati légiriadók így újabb jelzést adtak arra, hogy a közel-keleti konfliktus kockázatai már nemcsak a Hormuzi-szorosban vagy a jemeni fronton, hanem Szaúd-Arábia gazdasági és politikai központjában is megjelentek. Az olajpiac számára az lesz a döntő kérdés, hogy a támadások elérnek-e újabb kitermelő, szállító vagy exportlétesítményeket.
