Háborús bűncselekmény vádjával indult per Hamburgban az Északi Áramlat felrobbantása ügyében
Háborús bűncselekmény vádjával állítottak bíróság elé Hamburgban egy ukrán katonatisztet, akit azzal gyanúsítanak, hogy kulcsszerepet játszott az Északi Áramlat gázvezetékek 2022-es felrobbantásában. Az ügyészség szerint az akciót az ukrán kormány felhatalmazásával hajtották végre, a vádlott ügyvédei tagadják a vádakat.
Hamburgban megkezdődött az 50 éves, Szerhij K. néven azonosított ukrán katonatiszt pere. A férfit azzal vádolják, hogy vezető szerepet töltött be az Északi Áramlat 1 és 2 földgázvezetékek elleni, 2022 szeptemberében végrehajtott szabotázsakcióban. A férfit egy évvel ezelőtt Olaszországban tartóztatták le, majd kiadták Németországnak.
Az ügyészség szerint az ukrán kormány volt a megbízó
Stefan Schmidt ügyész a tárgyalás első napján azt állította, hogy a férfit az ukrán hatóságok választották ki a művelet irányítására. „Megbízatással és felhatalmazással rendelkezett az ukrán kormány részéről” – jelentette ki az ügyész. A felrobbantott vezetékek Oroszországból, a Balti-tenger alatt szállították a földgázt az északkelet-németországi Lubminba.
Hamis iratok, bérelt jacht és időzített robbanószerkezetek
A vádirat szerint Szerhij K. az ukrán hadsereg tisztjeként szolgált. Miután Oroszország 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát, más katonákkal együtt, ukrán kormányzati szervek megbízásából tervet dolgozott ki az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek megsemmisítésére. A cél állítólag az volt, hogy véglegesen megszüntessék a vezetékeken keresztüli orosz gázszállítást, és ezzel megakadályozzák, hogy Moszkva a földgázexportból származó bevételeket az Ukrajna elleni háború finanszírozására fordítsa.
Az ügyészség szerint a művelet végrehajtásához Szerhij K. hivatásos búvárokból, egy hajóskapitányból és egy robbanóanyag-szakértőből álló csapatot irányított. A csoport 2022 szeptemberének elején egy vitorlás jachtra szállt, amelyet a németországi Rostockban béreltek ki, hamis személyazonosító okmányok felhasználásával. A hajóval katonai célú robbanóanyagokat szállítottak a dániai Bornholm szigetének közelébe. A vád szerint a csapat a támadást megelőző hetekben több időzített robbanószerkezetet is elhelyezett a tenger alatti gázvezetékeken. A szerkezetek 2022. szeptember 26-án léptek működésbe, súlyosan megrongálva a létfontosságú energetikai infrastruktúrát.
Szerhij K. ügyvédei visszautasították a vádakat.
Máig súlyos kérdéseket vet fel az Északi Áramlat felrobbantása
Az Északi Áramlat vezetékek elleni támadás körül azóta is számos találgatás és egymásnak ellentmondó állítás látott napvilágot. A robbanások után Oroszország az Egyesült Államokat, Ukrajnát és Lengyelországot is megvádolta azzal, hogy közük lehetett a szabotázshoz. Moszkva szerint ezek az országok a támadás haszonélvezői voltak.
Svédország 2024-ben lezárta a robbanásokkal kapcsolatos saját nyomozását. A svéd hatóságok azzal indokolták a döntést, hogy nem rendelkeznek joghatósággal az ügyben, mivel semmi nem utalt arra, hogy a támadás Svédországot vagy svéd állampolgárokat érintett volna.
Az Északi Áramlat 1 a háború előtt az orosz földgáz Németországba irányuló szállításának legfontosabb útvonala volt. Az Északi Áramlat 2 ugyan elkészült, de soha nem helyezték üzembe. A vezetékek gazdasági jelentőségét jól mutatja, hogy 2021-ben, az ukrajnai háború kitörése előtti évben az Északi Áramlat 1-en keresztül érkezett az Európába irányuló teljes orosz földgázexport több mint egyharmada. A hamburgi per most újabb fejezetet nyitott az Európa energiabiztonságát alapjaiban megrázó szabotázsakció ügyében.
