Rendkívüli vízleeresztéssel védenék a cernavodai atomerőművet a Duna történelmi mélypontja miatt
Példátlanul alacsony szintre, történelmi mélypontra csökkent a Duna vízhozama Romániában, ezért rendkívüli intézkedésekkel növelik a Mostistea-völgyben található Iezer-víztározóból leengedett víz mennyiségét, hogy biztosítsák az atomerőmű működéséhez szükséges vízszintet – derül ki a Román Országos Vízügyi Hatóság pénteken kiadott közleményéből.
A közlemény szerint az intézkedések operatív, ideiglenes és rendkívüli jellegűek, és a Duna kritikus hidrológiai helyzete miatt váltak szükségessé. Céljuk az Országos Vészhelyzeti Bizottság határozataiban előírt intézkedések végrehajtása.
A Duna Romániába belépő vízhozama jelenleg nem éri el a másodpercenkénti 1200 köbmétert, a vízszint Cernavodánál pedig már nagyon közel van a mínusz 262 centiméteres üzemi határértékhez, amely meghatározó az atomerőmű hűtéséhez szükséges víz szivattyúzásának biztosítása szempontjából.
Ebben a helyzetben a hatóság elrendelte, hogy 2026. október 10. és 18. között másodpercenként 20 köbméterrel növeljék az Iezer-víztározóból leengedett víz mennyiségét a Mostistea-völgy víztározórendszerének összehangolt üzemeltetésével. A beavatkozást összehangolják az Olt folyón található izbiceni, valamint az Argeș folyón lévő mihailesti víztározóból történő, ellenőrzött vízleeresztéssel. Az intézkedések célja a Dunába jutó vízmennyiség növelése, illetve a vízszint csökkenésének mérséklése a cernavodai folyószakaszon. A vízleeresztéseket a rendelkezésre álló vízhozam, a víztömegek levonulási ideje és a hidrológiai viszonyok várható alakulása alapján hangolják össze.
Hangsúlyozták, hogy az intézkedés nem jelenti az Iezer-víztározó leürítését: a vízleeresztést követően is több mint 40 millió köbméter víz marad a tározóban, a leeresztést pedig ellenőrzött körülmények között végzik a vízügyi szakemberek.
A hatóság kiemelte: a jelenlegi körülmények között nemzeti érdek és kiemelt felelősség a cernavodai atomerőmű biztonságos működéséhez szükséges vízkészletek biztosítása. Az elfogadott intézkedések ideiglenesek, arányban állnak a kialakult hidrológiai helyzettel, és elengedhetetlenek a nemzeti villamosenergia-rendszer egyik stratégiai jelentőségű létesítménye működését fenyegető kockázatok csökkentéséhez.
A leállított blokkoknak is kell hűtés
Fontos ugyanakkor, hogy a cernavodai atomerőmű továbbra sem termel energiát. Az üzemeltető Nuclearelectrica október 11-i tájékoztatása szerint az 1-es és a 2-es blokkot is biztonságosan leállított állapotban tartják a Duna rendkívül alacsony vízállása miatt. Az újraindítás csak akkor lehetséges, ha a folyó vízszintje ismét lehetővé teszi a biztonságos üzemelést.
A mostani intézkedés tehát nem az áramtermelés, hanem az erőmű biztonságos állapotának fenntartása miatt szükséges. A leállított atomreaktoroknak is szükségük van hűtésre, mert a fűtőelemek a láncreakció leállítása után is termelnek maradványhőt, ezért az erőműnek leállított állapotában is működőképes hűtőrendszerekkel kell rendelkeznie.
A paksi erőműnél jóval nagyobb a baj
A román atomerőmű nem közvetlenül a Dunából dolgozik, egy folyóág leágazásából hűti a rendszerét, ezért van jóval nagyobb bajban a paksi erőműnél. Az augusztusinál is alacsonyabb vízszinteket mértek október első felében a Duna magyarországi szakaszán is.
Magyar Péter miniszterelnök októberben arról számolt be, hogy a kormány által elrendelt paksi építkezésnek és a néhány hét alatt elkészült fenékküszöbnek köszönhetően sem akkor, sem most nem fenyeget a lekapcsolás veszélye a Paksi Atomerőműnél.
A nyári hőség és szárazság miatt jelentősen csökkent a Duna vízszintje. Romániában augusztusban egy sziklát robbantottak fel a Duna egyik ágában, hogy több vizet vezessenek a cernavodai atomerőműhöz. Magyarországon a paksi atomerőművet már július végén a megfelelő hűtővízellátás hiánya miatt szinte teljesen le kellett állítani, aminek kapcsán a kormányzat a hasonló helyzetek megelőzésére fenékküszöb építésébe kezdett.
A mintegy 150 ezer köbméter kőből készülő, nagyjából hatmilliárd forintos beruházás célja a vízszint megemelése, amely a tervek szerint akár egy méterrel is növelheti a Duna vízállását.
