Költségvetési patthelyzet az EU-csúcson
Komoly nézetkülönbségekkel zárult az Európai Unió október 15–16-i brüsszeli csúcstalálkozója. A tagállamok már a következő hétéves költségvetésről sem tudtak közös nevezőre jutni, így egyre bizonytalanabb, hogy év végéig megszülethet-e a megállapodás. A 2028–2034-es költségvetés ügyében az ír soros elnökség 1620 milliárd eurós kompromisszumos javaslatát a nettó befizetők és a kohéziós támogatások megőrzéséért küzdő országok egyaránt elutasították.
Vita a kohéziós és agrártámogatásokról
A tervezet 141 milliárd euróval csökkentette volna az Európai Bizottság eredeti javaslatát, ám Németország és Svédország ezt is túlzottan költségesnek tartotta. Ulf Kristersson svéd miniszterelnök arra figyelmeztetett, hogy országa nettó befizetése csaknem 60 százalékkal emelkedhetne, Friedrich Merz német kancellár pedig elfogadhatatlannak nevezte a terheket. A 17 tagállamot tömörítő, kohéziós támogatásokat védő országcsoport a fejlesztési és agrárforrások megőrzését követeli. A csúcson többen megkérdőjelezték a decemberi megállapodás céldátumát is; António Costa, az Európai Tanács elnöke veszi át a kompromisszum kidolgozását, a következő rendkívüli csúcstalálkozóra várhatóan november 26-án kerülhet sor.
Magyar Péter és Zelenszkij megállapodása
A csúcs második napján Magyar Péter miniszterelnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök első hivatalos kétoldalú találkozóján megállapodtak Magyarország és Ukrajna politikai és gazdasági kapcsolatainak új alapokra helyezéséről. A tárgyalások egyik legfontosabb kérdése a kárpátaljai magyar kisebbség jogainak rendezése volt. Magyar Péter üdvözölte az ukrán parlament új, a kisebbségi nyelvű oktatásról szóló törvényét, amelyet a kölcsönös bizalom helyreállítása felé tett első lépésnek nevezett. A miniszterelnök szolidaritásáról biztosította Zelenszkijt, és felajánlotta Magyarország diplomáciai segítségét a tűzszünet és a tartós béke eléréséhez. Magyarország feloldotta a csatlakozási tárgyalások előrehaladásával szembeni kifogásait is. Zelenszkij „nagyon jónak” értékelte az egyeztetést, és meghívást kapott az 1956-os forradalom 70. évfordulójának október 23-i megemlékezéseire, a látogatást azonban egyelőre nem erősítették meg.
Éles vita az energiaárakról
A csütörtöki tárgyalások másik konfliktusát az energiaárak és az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer jövője okozta. Magyarország, Olaszország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia az ETS2 bevezetésének elhalasztását sürgette, attól tartva, hogy az új szabályok tovább növelnék a lakossági és vállalati energiaköltségeket. Németország, Franciaország és több északi tagállam ellenezte a klímapolitikai vállalások fellazítását. Döntés nem született az ETS2 elhalasztásáról, a tagállamok vezetői azonban arra kérték az Európai Bizottságot, vizsgálja felül a rendszer várható hatásait, különösen az árstabilitást biztosító mechanizmusokat és a fogyasztókat védő intézkedéseket.
Ukrajna támogatása és az orosz szankciók
Zelenszkij 2027-re 70 milliárd eurós támogatási igényt fogalmazott meg, amelynek jelentős részét légvédelmi eszközökre, drónokra és más katonai felszerelésekre fordítanák. Az ukrán elnök a ballisztikus rakéták elfogására alkalmas rendszerek hiányára figyelmeztetett. Az Európai Unió vezetői ismét biztosították támogatásukról Ukrajnát. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egyértelművé tette, hogy Brüsszel nem kíván enyhíteni az Oroszországgal szembeni szankciókon a háború befejezéséig, António Costa pedig a gazdasági nyomásgyakorlás fenntartása mellett érvelt. A 70 milliárd eurós ukrán igényről nem jelentettek be végleges új uniós finanszírozási megállapodást.
Kereskedelempolitikai szigorítások
A gazdasági tárgyalásokon Németország és Franciaország a kínai importtal szembeni uniós fellépés megerősítését sürgette, különösen a vegyipari termékek és a műanyag csomagolóanyagok piacán. A német álláspont változása figyelemre méltó, hiszen Berlin korábban ellenezte például a kínai elektromos autókra kivetett uniós kiegyenlítő vámokat. Az uniós vezetők emellett a vállalati adminisztráció csökkentését, az engedélyezési eljárások gyorsítását és az egységes piac megerősítését sürgették, valamint azt kérték, hogy az autóipari szabályozási csomagról és az ipari beruházásokat ösztönző intézkedésekről még 2026 végéig zárják le a jogalkotási tárgyalásokat.
