Biztonsági engedélyt kapott a világ első végleges nukleáris hulladéklerakója Finnországban
A Finn Sugárzási és Nukleáris Biztonsági Hatóság (STUK) augusztus elején kiadta a biztonsági értékelést a világ első, ipari méretekben működő végleges nukleáris hulladéklerakójának tervezett finnországi létesítményére. Az Onkalo névre keresztelt tároló ezzel már csak egy lépésre van az üzemeltetési engedély megszerzésétől. A tárolóban a kiégett nukleáris fűtőelemeket több évtizedes hűtést követően, többrétegű gátakkal körülvéve, mintegy 430 méter mélyen, az alapkőzetbe vájt járatokban helyezik el.
Negyven év munka után a célegyenesben
Az Onkalót a Posiva nevű társaság építi olkiluotói telephelyén, két finn atomerőmű kiégett nukleáris üzemanyagának elhelyezésére. A társaság tulajdonosa a finn állami energiacsoport, a Teollisuuden Voima és a szintén állami olaj- és áramcég, a Fortum. A tárolóba a TVO olkiluotói és a Fortum loviisai atomerőművi blokkjainak kiégett nukleáris fűtőelemei kerülnek. A munka mintegy negyven éve indult, és a létesítmény a világon az első, amelyben ipari méretekben helyeznek el véglegesen kiégett nukleáris fűtőelemeket. Az üzemeltetési engedélyről a finn kormány dönt a benyújtott anyagok és a hatósági értékelések alapján, a határidő 2026 vége.
A biztonság fejlesztése az üzemeltetés alatt is folytatódik
A STUK közleménye szerint a biztonság a kezdetektől fogva a projekt központi kiindulópontja volt, és továra is minden művelet alapját képezi. Bár a biztonsági értékelés jelentős mérföldkő, a biztonság fejlesztése az üzemeltetési szakaszban is folytatódik. A Posiva a következő időszakban az üzembe helyezés előkészületeit folytatja, amelynek része a szükséges tesztelés is.
Százezer évre kell elzárni a hulladékot
A kiégett nukleáris üzemanyag több százezer éven át veszélyes lehet, ezért a nemzetközi szakértők régóta keresik a konszenzust az elkülönítés módjáról. Felmerült például az űrbe küldés és a jégtakaróba temetés lehetősége is, végül a mélygeológiai képződményekben történő elhelyezést találták a legbiztonságosabbnak. Az Onkalo építéséhez kiválasztott kristályos alapkőzet az úgynevezett Balti Pajzshoz tartozik, amely a számítások szerint ellenáll a következő százezer évben Skandináviát esetleg beborító gleccserek nyomásának. Az elkülönítés biztonságát természetes nagy aktivitású radioaktív lerakók is alátámasztják, például a kanadai Cigar Lake vagy a gaboni Oklo uránlelőhely.
Finnországban állami alap finanszírozza a megoldást
A finn kormány 1978-ban a nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésének teljes felelősségét az atomerőművek üzemeltetőire hárította, amelyek azóta kötelesek befizetni egy állami nukleáris hulladékalapba. Az ország első, szovjet segítséggel épült atomerőművi blokkját 1977-ben helyezték üzembe Loviisában, kiégett üzemanyagát egy megállapodás értelmében 1996-ig a szovjet fél vette át újrafeldolgozásra. 1996-ban Finnország betiltotta a nukleáris hulladék exportját és importját. A finn tudósok az 1970-es évek végén kezdték keresni a nagy aktivitású radioaktív hulladékok elkülönítésére szolgáló technológiát, több mint száz lehetséges zónát azonosítottak, majd fokozatosan szűkítették a kört. Az Onkalo telephelyét 2000-ben hagyták jóvá, a kutatások 2015-ig folytak, 2022-re elkészült az első öt alagút, összesen 1700 méter hosszúsággal. A Posiva számításai szerint az Onkalo 6500 tonna kiégett nukleáris fűtőelem biztonságos tárolását biztosítja majd.
Magyarországon még a helyszín keresésénél tartanak
A 2015 áprilisában az Országgyűlés által jóváhagyott nemzeti politika szerint a nagy aktivitású hulladék elhelyezését Magyarországon is egy stabil, mélységi geológiai formációban kialakítandó tárolóban kell megoldani. Egy ilyen tároló befogadására alkalmas terület földtani kutatása, kijelölése és megfelelőségének igazolása, valamint a műszaki megoldások kidolgozása a nemzetközi példák alapján hosszú, évtizedekig tartó folyamat. A Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. a Nyugat-Mecsekben vizsgálja a Bodai Agyagkő Formációt, amely alkalmas befogadókőzet lehet egy mélységi geológiai tároló számára. Egy másik, egyelőre erősen nyitott lehetőség, hogy a kiégett paksi üzemanyagot visszaszállítják Oroszországba újrafeldolgozásra, ahonnan ismét használható üzemanyagként térhet vissza, ám ez rendkívül bonyolult megállapodásokat feltételez, és a visszaérkezett üzemanyagnak is végső helyet kell találni Magyarországon. Az atomerőmű, a kutatóreaktor és az oktatóreaktor, valamint a radioaktív hulladékot előállító vállalatok és intézmények 1998 óta kötelesek befizetni a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba, amelynek egyenlege 2024. december 31-én 693 milliárd forint volt.
