Hitel nélkül alig jönnek ki hó végéig az európai háztartások
Európa lakossága körében jelentősen nőtt azok aránya, akik a megelőző fél év során hitelből fizették a számláikat. Az elmúlt fél évben a tavalyi azonos időszakhoz képest 11 százalékponttal nőtt, és elérte az 56 százalékot azok aránya, akik a számláik kiegyenlítése érdekében hitelt vettek fel, vagy legalább egyszer hitelkártyával fizettek – derül ki egy 20 európai ország 20 ezer fogyasztójának megkérdezésén alapuló friss felmérésből.
Késve fizetett számlája az elmúlt 12 hónapban 29 százaléknak volt, egy évvel korábban 24 százaléknak. Arányuk a listavezető Németországban egy év alatt 26 százalékról 53 százalékra nőtt, a hitelből élők aránya elérte a 71 százalékot. Vásárláskor az utólagos fizetés lehetőségével 10-ből négy európai vásárló él, Németországban pedig közel hat.
Aggasztó megbirkózási stratégiák
Bizonytalan helyzetről árulkodik az is, hogy egy év alatt 45 százalékról 58 százalékra nőtt azok aránya, akiknek egy nagyobb bevásárlás nehézséget okozhat. Ezzel párhuzamosan felértékelődött a takarékoskodás: a tavalyi 60 százalék után az idén 66 százalék mondta azt, hogy minden hónapban félretesz valamennyit váratlan kiadásokra.
A lakossági visszajelzésekből az következik, hogy a kontinens háztartásaira egyre nagyobb pénzügyi nyomás nehezedik. Megbirkózási stratégiáik aggasztóak, mert a kölcsönfelvétel csak elodázza a nehézségeket, az anyagi ellenállóképességüket egyre nehezebben tartják fönn. A kontinensen élők ennek ellenére magabiztosak, 78 százalék még mindig úgy gondolja, hogy ki tudja fizetni az összes számláját időben.
A magyar háztartások helyzete kedvezőbb az európai átlagnál
A magyarországi háztartások helyzete kedvezőbb az európai átlagnál, mert csak 25 százalék fizet késve. A magyarországi válaszadók közül a számláját 35 százalék fizette hitelből, ez a legalacsonyabb érték a vizsgált országok közül. Az utólag fizető vásárlók száma is csekély, mindössze 23 százaléknyi, ez körülbelül azonos a cseh és a szlovák adattal. Megtakarításokra 61 százalék támaszkodik, ennél többen csak Portugáliában, Spanyolországban és Szlovákiában takarékoskodnak.
A hazai megtakarítási kedvvel, illetve képességgel nincs nagy probléma egy másik felmérés szerint sem, a megtakarított forintok fialtatásával viszont annál inkább. A magyar háztartások klasszikus pénzügyi vagyona 2026 első félévének végére 71 672 milliárd forintra emelkedett. Ugyanakkor a klasszikus pénzügyi vagyon több mint harmada, 25 590 milliárd forint továbbra is rendkívül likvid, jellemzően alacsony hozamú eszközökben található: 7326 milliárd forint készpénzben, 14 161 milliárd látra szóló, 4103 milliárd pedig lekötött betétben áll. A teljes lakosság szinte kamatozatlan likviditása még mindig csaknem duplája a hazai privátbanki szektor 13 300 milliárd forintos, professzionálisan kezelt vagyonának.
A probléma ezzel együtt nem hazai, hanem európai jellegű: az Európai Központi Bank adatai szerint az euróövezeti háztartások teljes pénzügyi vagyonának 32 százalékát készpénzben és betétben tartották 2025 közepén, szemben az Egyesült Államokkal, ahol ez az arány mindössze 10 százalék.
Bíztató jelek a megtakarítási piacon
Vannak azért bíztató jelek ezen a téren is. A hazai lakossági megtakarításokért huzamosabb ideje kiélezett verseny zajlik az állampapírokat kibocsátó állam, valamint az alapkezelői szektor között. Az egyre csökkenő állampapírkamatok mellett a befektetési alapok egyre nagyobb szeletét adják a háztartások befektetési portfóliójának is.
A hazai alapkezelőket tömörítő szakmai szervezet legújabb statisztikája alapján augusztusban 1,7 százalékkal gyarapodott a befektetési jegyekben fialtatott vagyon összértéke. A hó végi, 22 646 milliárd forintos állomány új vagyoncsúcsot is jelent. Bár a 389 milliárd forintos havi bővülésben jelentős szerepe volt a hozamoknak, a megtakarítási lendület 143 milliárd forintot tett ehhez hozzá. Az idei első nyolc hónap során pedig már 767 milliárd forint megtakarítás érkezett az alapkezelőkhöz. Ezek nagyobb része a magasabb hozamokkal kecsegtető, kockázatosabb termékekben – abszolút hozamú, valamint részvényalapokban – landolt.
