Leminősítette Lengyelországot a Moody’s, miközben ömlenek az uniós milliárdok
A Moody’s nemzetközi hitelminősítő történetében először rontotta Lengyelország hosszú távú adósbesorolását: az országot A2-ről A3-ra minősítette vissza, a kilátást ugyanakkor negatívról stabilra változtatta. A döntés hátterében a lengyel állam pénzügyi erejének tartós romlása áll.
Varsóban a lépés politikai vihart kavart. Az ellenzék azt kéri számon a Donald Tusk vezette kormányon, hogy ha ilyen kedvező gazdasági hátszélben sem sikerült rendbe tenni a költségvetést, mi történik majd, ha rosszabbra fordul a széljárás.
Rekordösszegű uniós források indultak meg
Tusk 2023 végi hatalomra kerülése után egyik legfontosabb vállalása a Brüsszellel folytatott jogállamisági vita lezárása és a blokkolt uniós források felszabadítása volt. Ez gyorsan sikerült: az Európai Bizottság 2024. február 29-én jelentette be, hogy a lengyel kormány igazságügyi lépései megnyitják az utat akár 137 milliárd eurónyi uniós forrás előtt. Ebből 59,8 milliárd euró a helyreállítási alaphoz, további 76,5 milliárd pedig a 2021–2027-es kohéziós és más uniós programokhoz kapcsolódott. Az első, 6,3 milliárd eurós helyreállítási kifizetés előtt is ekkor nyílt meg az út.
A lengyel helyreállítási terv értéke jelenleg 59,8 milliárd euró, amelyből 25,3 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás, 29,4 milliárd pedig hitel. Az Európai Bizottság később további 9,4 milliárd eurót fizetett ki Lengyelországnak.
Nem sikerült rendbe tenni az állam pénzügyeit
A lengyel költségvetés hiánya 2025-ben már a második legmagasabb volt az Európai Unióban. Az Eurostat adatai szerint a deficit a GDP 7,3 százalékát érte el, ennél csak Románia állt rosszabbul 7,9 százalékkal. Az uniós átlag mindössze 3,1 százalék volt. Egy évvel korábban Lengyelország hiánya még 6,4 százalék volt.
A Moody’s szerint a hiány 2026-ban és 2027-ben is a GDP 7 százaléka körül maradhat, annak ellenére, hogy a gazdaság erősen növekszik. A lengyel kormány saját 2027-es tervezete 7,1 százalékos hiánnyal számol. A hitelminősítő márciusban még 6,6 százalékot várt 2026-ra és 5,9 százalékot 2027-re.
De hová megy a pénz?
A kiadási oldalon több nagy tétel találkozott. A Moody’s kiemeli az egészségügyi kiadások növekedését, a magas állami beruházásokat, a szociális vállalásokat és a védelmi kiadásokat. Lengyelország az ukrajnai háború után rendkívüli ütemben kezdte fejleszteni haderejét, miközben a jóléti rendszer finanszírozását sem építette le.
A Moody’s szerint a maastrichti módszertan szerinti államadósság a 2025-ös 59,7 százalékról 2027-re 68,9 százalékra ugorhat. A hitelminősítő külön figyelmeztetett a költségvetésen kívüli eladósodás növekedésére, többek között a BGK állami fejlesztési bankon keresztül. Ezek a kötelezettségek nem mind jelennek meg a lengyel államadósság hazai definíciójában, miközben az uniós módszertan szerinti adósságban szerepelnek.
A szűkebb, lengyel módszertan szerinti adósság 2026 második negyedévének végén a GDP 53,3 százalékán állt. Az 55 százalékos törvényi küszöb átlépése komoly költségvetési korrekciót kényszerítene ki.
Politikai csapda és ellenzéki támadások
A Moody’s a kormány és Karol Nawrocki államfő konfliktusát, valamint a 2027 novemberében esedékes parlamenti választást is olyan tényezőként említi, amely szűkíti a komoly költségvetési konszolidáció mozgásterét. A Fitch korábban szintén negatívra rontotta Lengyelország kilátását.
Andrzej Domański pénzügyminiszter a döntés után igyekezett megnyugtatni a piacokat. „Komolyan, de nyugodtan kezeljük ezt a döntést” – mondta, hozzátéve, hogy a lengyel gazdaság gyorsan növekszik, fundamentumai erősek. Azt is hangsúlyozta: az államháztartás megerősítéséhez valamennyi állami intézmény, „köztük az elnök” együttműködésére szükség van.
A leminősítés szinte azonnal belpolitikai üggyé vált. A PiS, a Konfederacja és Karol Nawrocki államfő környezete egyaránt a Tusk-kormány gazdaságpolitikájának bizonyítványaként értékeli a döntést. Mateusz Morawiecki volt miniszterelnök szerint „egy éve figyelmeztetett, hogy ezek az amatőrök idáig juttatják az országot”.
Lengyelország jelenleg nem küzd gazdasági válsággal, növekszik a GDP, jelentős uniós források érkeznek, és erősek a gazdaság fundamentumai. Mégis az EU egyik legnagyobb költségvetési hiányát halmozza fel. A Tusk-kormány politikai sikerként könyvelhette el a Brüsszellel folytatott konfliktus lezárását és az uniós milliárdok felszabadítását, ezek a források a gazdasági növekedést is segítették, az államháztartás problémáját azonban nem oldották meg.
