Lengyel olajválság: tanulság Magyarország számára
A lengyel Orlen olajvállalat súlyos ellátási nehézségekkel küzd, miután szaúd-arábiai olajforrása egy héttel ezelőtt hirtelen elapadt. A blokkolt Hormuzi-szorost elkerülő vezeték leállása miatt az Orlen kénytelen volt lóhalálában olajvásárlási tendereket kiírni. A kialakult helyzetről Ireneusz Fafara, az Orlen vezérigazgatója adott interjút, amelyből fontos részletek derültek ki a lengyel energiaellátás jövőjéről.
Diverzifikáció: rövid távú tűzoltás, hosszú távú bizonytalanság
Fafara elmondása szerint az Orlen diverzifikálni kívánja kőolajbeszerzéseit, mivel a közel-keleti konfliktus fennakadásokat okoz a kulcsfontosságú szaúd-arábiai szállításokban. Az elmúlt években sokat hallhattunk a diverzifikálás szükségességéről azoktól, akik az orosz energiától való elfordulást sürgették Európában. Varsó esetében azonban a diverzifikáció rövid távon kétségbeesett olajvásárlási igyekezetet jelent, hosszú távon pedig annak belátását, hogy sem az orosz, sem a szaúdi energiára nem lehet kizárólagosan hagyatkozni.
Az Orlen vezérigazgatója a piac sérülékenységére figyelmeztet
Az interjúban Fafara arról is beszélt, hogy az Orlen kőolajigényének mintegy felét a szaúdi Aramcótól szerzi be, akikkel eddig nagyon elégedettek voltak. Négy, szeptemberre tervezett Aramco-szállítmány azonban nem fog megérkezni. A vezérigazgató közölte, hogy a következő napokban találkozik szaúdi képviselőkkel a kérdés megvitatására. Milosz Motyka lengyel energiaügyi miniszterhelyettes pénteken arról tájékoztatott, hogy Lengyelország óvatosan optimista jelzéseket kapott a tárgyalásokon. Az Orlen 16 alternatív szállítmányt biztosított a potenciálisan kieső szaúdi mennyiségek helyettesítésére.
Hosszú évek kellenek az átrendeződéshez
A vezérigazgató szerint az ilyen átrendeződés időbe telik. Az Orlen évek óta bővíti jelenlétét a norvég tengeri olaj- és gázmezőn, valamint gazdaságosan kitermelhető olajlelőhelyeket keres Afrikában és Észak-Amerikában. A jelenleg rendelkezésre álló eszközök azonban még évekre vannak attól, hogy termelési szakaszba kerüljenek. Fafara a globális üzemanyag-termelési kapacitás példátlan visszaesésére, az alacsony európai készletekre és a globális dízelkínálat 7 százalékos hiányára utalva a piac sérülékenységére figyelmeztetett. Meglátása szerint ez sokkal súlyosabb helyzet, mint amilyen 2022-ben, Oroszország ukrajnai inváziója után alakult ki.
Szénhiány és vezetői kirúgás Lengyelországban
Az alternatív olajról kiderült ugyanaz, ami a lengyel szénről is: rá kéne hagyatkozni ezen a télen, csak épp nincs. Azonnal kirúgták Andrzej Gajewskit, a hő- és villamosenergia-termeléssel, illetve varsói távhőtermeléssel foglalkozó Orlen-leányvállalat, a Termika vezérigazgatóját, aki néhány napja a szénhiányra figyelmeztetett egy fórumon. Fafarát valószínűleg ez nem fenyegeti, de az olajprobléma ettől még megmarad, nem csak rövid távon.
Magyarország és a Mol helyzete
Az Orlen kulcsszerepet játszik a régió energiabiztonságában: finomítókat működtet Lengyelországban, Litvániában és Csehországban, emellett kiterjedt töltőállomás-hálózattal rendelkezik ezekben és más országokban, köztük Szlovákiában, Magyarországon, Ausztriában és Németországban. Ha bajba kerül, az az egész régióra ki tud hatni. Magyarországnak azonban megvan a maga olajvállalata, a Mol.
Magyarország az orosz energiától való elszakadás előkészítésének fázisába jutott. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter közölte: egy év alatt leválhatunk az orosz gázról, sőt az év végéig az oroszok építette Paks-II atomerőmű-beruházást is felülvizsgálják. Az orosz olajról való leválásról eddig az volt a hivatalos álláspont, hogy ha kívánatos is, rövid távon nem lehetséges.
A lengyel példa intő jel
A lengyel energiaválság tanulságos lehet Magyarország számára, amely több éves késéssel most akarná követni a lengyel példát az orosz energiától való elszakadásban. Az eset rávilágít arra, hogy az energiaforrások diverzifikálása hosszú távú folyamat, és a geopolitikai helyzet váratlan fennakadásokat okozhat a beszerzési láncokban. A lengyel tapasztalat azt mutatja, hogy alaposan meg kell fontolni az utat, mielőtt egy ország jelentős energiaforrásoktól válik meg.
