140 millió eurós high-tech beruházás indul Németországban: Európa első nagyüzeme készülhet a fúziós reaktorokhoz szükséges szupravezető szalagok gyártására
A müncheni Proxima Fusion Alsó-Szászországban hozná létre Európa első nagyléptékű gyártóüzemét a fúziós reaktorokhoz szükséges magas hőmérsékletű szupravezető (HTS) szalagok előállítására. A tervek szerint a projekt első két szakaszának költsége mintegy 140 millió euró, azaz körülbelül 51 milliárd forint lesz, amelyet fele-fele arányban magán- és közpénzből finanszíroznának. A két szakasz 2029 végéig valósulhat meg.
Alsó-Szászország 21 millió euróval járul hozzá a projekthez. A közfinanszírozás fennmaradó részét szövetségi vagy európai uniós forrásokból tervezik előteremteni. Az új üzem helyszínét Alsó-Szászországon belül még vizsgálják.
A HTS-szalagok a fúziós technológia kritikus alkotóelemei: olyan speciális fémszalagok, amelyek az abszolút nulla fokhoz képest viszonylag magas hőmérsékleten válnak szupravezetővé, és ebben az állapotban gyakorlatilag veszteség nélkül képesek nagy elektromos áramot vezetni. A belőlük tekert mágnesek teszik lehetővé a kompaktabb és kereskedelmileg is életképes fúziós erőművek építését. A mágneses elzárású fúziós reaktorokban egy 150 millió Celsius-fokos plazmát kell lebegtetni, amelyet semmilyen fizikai anyag nem bírna el, így mágneses mezővel tartják fogva. A HTS-szalagokból font mágnesek alkotják azt a „láthatatlan ketrecet”, amely képes mozdulatlanul tartani a plazmát.
A Proxima Fusion saját maga biztosítaná a technológia iránti keresletet: a vállalat 20 ezer kilométernyi HTS-szalagot igényelne az Alpha nevű demonstrációs berendezéséhez, míg a későbbi Stellaris kereskedelmi fúziós erőműhöz további 40 ezer kilométerre lenne szükség. A cég célja, hogy kritikus beszállítói igényeinek mintegy 90 százalékát Európán belülről szerezze be.
A beruházás stratégiai jelentőségét növeli, hogy a fúziós minőségű HTS-szalagok globális gyártásának több mint 90 százaléka jelenleg Kínában és Japánban történik. Az Egyesült Államok szintén bővíti saját gyártókapacitásait, míg az Egyesült Királyságban a Tokamak Energy dolgozik a HTS-technológia fejlesztésén. A Proxima Fusion szerint ezért az alsó-szászországi gyártókapacitás létrehozása nem csupán egy új üzem felépítését jelentené, hanem egy európai fúziós ipari beszállítói lánc egyik fontos elemének kialakítását is.
Francesco Sciortino, a Proxima Fusion társalapítója és vezérigazgatója szerint a HTS-szalag a fúziós energia ipari léptékű felfuttatásához szükséges kritikus technológiák egyike. A szándéknyilatkozat része a potenciális helyszínek értékelése, a támogatási és finanszírozási rendszer kialakítása, az engedélyezési folyamatok felgyorsítása, valamint az együttműködés kialakítása vállalatokkal, önkormányzatokkal és kutatóintézetekkel. A vállalat emellett több nemzetközi technológiai partnerrel tárgyal arról, hogy a már meglévő HTS-gyártási tapasztalatokat és kapacitásokat Németországba hozzák.
A projekt illeszkedik a vállalat szélesebb iparfejlesztési stratégiájába: az úgynevezett Alpha Alliance keretében már több mint 50 európai vállalat dolgozik a fúziósenergia-termelés ipari beszállítói láncának kiépítésén és az Alpha demonstrátor megvalósításán.
A Proxima Fusion a Max Planck Plazmafizikai Intézet spin-off vállalataként jött létre, és a stellarator, vagyis csillagfúziós berendezés fejlesztésén dolgozik. A technológia alapját többek között az IPP Wendelstein 7-X kísérletének eredményei adják. A vállalat tervei szerint az Alpha demonstrátor a 2030-as évek elején állhat működésbe, míg az ipari méretű Stellaris a későbbi évtizedben követheti.
A HTS-szalagok iránt ugyanakkor nem csak a fúziós energiaiparban lehet kereslet: a technológia alkalmazható lehet az elektromos hálózatokban, a kvantumszámítástechnikában, az orvosi képalkotásban, valamint a repülési és űripari meghajtási rendszerekben is.
A müncheni vállalat számára a beruházás finanszírozását megkönnyítheti, hogy a közelmúltban 411 millió eurós tőkebevonási kört zárt le, ezzel Európa egyik legjobban finanszírozott fúziósenergia-startupjává vált. A friss tőkét részben az új németországi gyártókapacitás magánforrásból finanszírozott részének előteremtésére is felhasználhatja a vállalat.
A nukleáris fúziós technológiába irányuló globális magánbefektetések 2025-ben történelmi csúcsot értek el: összesen 4,48 milliárd dollárnyi tőke áramlott az ágazatba. A fúziós technológiák várhatóan a 2030-as évtizedben már termelhetnek hálózatokra is.
