Kapitány István államtitkára Kínában lobbizott befektetésekért, méltatta a kínai vállalatok magyarországi szerepvállalását
Markovszky Szabolcs, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium beruházásokért és kiemelt nagybefektetésekért felelős helyettes államtitkára Kínába utazott, hogy részt vegyen a Hangcsouban megrendezett Globális Digitális Kereskedelmi Expón. A helyettes államtitkára a találkozón méltatta a kínai vállalatok magyarországi beruházásait, és kijelentette, hogy azok számos munkahelyet teremtettek, valamint jelentősen hozzájárultak a helyi gazdaság fejlődéséhez.
A magyar delegációt Csen Csien-csung, a Kínai Nemzetközi Kereskedelemfejlesztési Tanács Csöcsiang tartományi szervezetének és a Csöcsiang Tartományi Nemzetközi Kereskedelmi Kamarának elnöke fogadta. Csen Csien-csung hangsúlyozta, hogy Magyarország a tartomány egyik fontos kereskedelmi partnere, és a tanács továbbra is kész együttműködni a magyar gazdaságot irányító szervekkel, valamint üzleti és kereskedelmi kamarákkal az ipari kapcsolatok mélyítése érdekében, többek között a mesterséges intelligencia, az elektromobilitás, a gyógyszeripar, valamint a zöld- és környezetvédelmi technológiák területén.
Markovszky Szabolcs köszönetet mondott a szívélyes fogadtatásért, és hangsúlyozta, hogy Magyarország és Csöcsiang tartomány fejlődési céljai több ponton megegyeznek, valamint a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok is élénkek. Hozzátette, hogy hazánk a jövőben is várja és ösztönzi a két fél együttműködését a magas hozzáadott értékű és csúcstechnológiai ágazatokban.
A találkozón részt vett Jen Csia, a Csöcsiang tartományi kereskedelemfejlesztési tanács és a Csöcsiang Tartományi Nemzetközi Kereskedelmi Kamara alelnöke is.
Hangcsoui tartózkodása során a magyar delegáció felkereste a Cainiao-csoportot és a Lingpan Technology vállalatot is, ahol üzleti egyeztetéseket folytatott. A Cainiao nemzetközi csomagszállítással, raktározással és logisztikai szolgáltatásokkal foglalkozik, és Magyarországon is jelen van. A Lingpan, ismertebb nevén Rokid, okosszemüvegeket és ipari eszközöket fejleszt.
A magyar kormánydelegáció kínai tárgyalásai idején a kínai vállalatok fenntartásokkal figyelik a kormányváltás óta kialakult magyarországi gazdasági átalakulást. A 36Kr kínai gazdasági-elemző hírportálon nemrégiben „Magyarország csapdát állított a kínai vállalatoknak” címmel jelent meg elemzés, amely szerint azok a vállalatok, amelyeket három-öt évvel ezelőtt még kiemelt vendégként fogadtak, mára nyilvános vizsgálatok célpontjaivá váltak.
Az elemzés fordulópontként értelmezi azt a februári esetet, amikor a Semcorp debreceni üzeme közelében feltételezett vegyianyag-szivárgás történt. A helyszínre érkező ellenőrök egy gőzölgő, szúrós szagú, ismeretlen folyadékot észleltek, amely a talajba szivárgott. A cég akkori közleménye szerint ez csupán ártalmatlan kondenzvíz volt, a hatósági mintavétel eredménye azonban ennek az ellenkezőjét mutatta. Ezt követően több hatósági mintavételre is sor került, a vizsgálatok pedig szennyező anyagok jelenlétét mutatták ki. A szankciók gyorsan követték egymást, végül júliusban a gyárnak le kellett állítania működését. Az ügyből belpolitikai vita kerekedett, miután Magyar Péter kormányfő az eset kapcsán Papp László debreceni polgármester lemondását követelte. A kínai elemzés szerzője erre is reagált, és megjegyezte, hogy Papp László is azok között volt, akik politikai támogatásukról biztosították a Semcorp beruházását.
A debreceni üzem a Semcorp első Kínán kívüli gyártóbázisa. A beruházás tervezett összértéke mintegy 340 millió euró volt, amelyhez a magyar állam összesen körülbelül 36 millió eurónyi támogatást biztosított.
A 36Kr felidézte, hogy az Orbán-kormány az akkumulátoripart az ország egyik stratégiai pillérévé tette. A kiemelt ügykezelés, valamint a beruházásösztönzés eredményeként néhány év alatt mintegy 26 milliárd eurónyi külföldi tőke áramlott a magyar akkumulátoriparba. Az elemzés szerint azonban az új kormány gyorsan látványos intézkedéseket kívánt felmutatni, és éppen ezért vállalt konfliktust az akkumulátorgyárakkal.
A kínai lap szerint a külföldi piacokra terjeszkedő kínai vállalatok számára a magyarországi helyzet tanulsága egyértelmű: az európai szakpolitikák folytonossága nem feltétlenül olyan erős, mint Kínában. Az egyes politikai pártok eltérő társadalmi csoportok érdekeit képviselik, ezért egy kormányváltás után számos korábbi döntést és megállapodást újraértékelhetnek.
