Baka András az ENSZ-ben: az 1956-ban követelt szabadság ugyanaz a szabadság, amelyért ma az ukránok küzdenek
Baka András köztársasági elnök csütörtökön felszólalt az ENSZ 81. Közgyűlésén, ahol Magyarország demokratikus megújulásáról, a hatalom korlátairól és az ország külpolitikai irányáról beszélt. Az államfő a magyar delegációt vezeti New Yorkban, és a közgyűlés mellett kétoldalú találkozókon is részt vesz: szerdán észt és finn kollégájával tárgyalt.
Baka beszéde elején felidézte, hogy élete jelentős részében bíróként dolgozott, előbb Magyarországon, majd a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán. „A jognak azokra is vonatkozniuk kell, akik hatalmon vannak” – fogalmazott. Az államfő szerint ez az elv az elnökségét is meghatározza, és hitet tett az alkotmány, a független intézmények és minden magyar állampolgár méltósága mellett.
Úgy fogalmazott: az állam mindenkié, azoké is, akik támogatják a kormányt, azoké is, akik ellenzik, és azoké is, akik elvesztették a hitüket a politikában. Kijelentette: az új politikai többség nem válhat az állam új tulajdonosává. Szerinte a magyarok az áprilisi választáson a demokratikus megújulás mellett szavaztak, és többet vártak egyszerű kormányváltásnál: a közélet megújulását, jogállamiságot, szolgáló államot, nyomásgyakorlás nélkül ítélkező bíróságokat, a hatalmat számon kérő sajtót és a közpénzek közjó érdekében történő felhasználását.
Baka szerint mindez következményeket is jelent, de hangsúlyozta: „ez nem lehet bosszú”, az igazságszolgáltatás pedig nem válhat politikai fegyverré. A köztársaság akkor kezdődik, amikor a hatalom elfogadja a saját korlátait – mondta, hozzátéve, hogy ezt a köztársaságot kell Magyarországnak újjáépítenie.
Az államfő kijelentette: Magyarország megbízható tagja lesz az Európai Uniónak, elkötelezett tagországa a NATO-nak és aktív tagja az ENSZ-nek. „Ezek a partnerségek nem veszik el a mi szabadságunkat, hanem megvédik azokat” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a nemzeti érdek és a nemzetközi együttműködés nem zárja ki egymást.
Baka párhuzamot vont 1956 és az ukrajnai háború között: szerinte az 1956-ban követelt szabadság ugyanaz a szabadság, amelyért ma az ukránok küzdenek. Hangsúlyozta, hogy Magyarország olyan diplomáciát akar, amely véget vet a vérontásnak, ugyanakkor a tartós békének tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverenitását. „Ha a területek erőszakos megszerzése elfogadott módszerré válik a viták rendezésében, minden kisebb országnak oka lesz aggódni a jövője miatt” – mondta.
Bejelentette, hogy Magyarország továbbra is humanitárius segítséget nyújt, különösen a Közel-Keleten leginkább veszélyben lévőknek. A régió kapcsán elmondta: Magyarország mindenkit a nemzetközi humanitárius jog betartására szólít fel, és azt szeretné, hogy a segélyek biztonságban és akadályozás nélkül juthassanak el a rászorulókhoz. Szerinte az izraelieknek és a palesztinoknak egyaránt joguk van ahhoz, hogy biztonságban és méltóságteljesen éljenek.
A migrációról szólva Baka arról beszélt, hogy a menedékhez való jog fontosságát Magyarország saját történelme miatt is jól ismeri, ugyanakkor minden államnak joga van megvédeni saját határait. Kijelentette, hogy Magyarország a nemzetközi jogot betartva tesz így, felveszi a harcot az illegális migrációval és az abból hasznot húzó bűnszervezetekkel szemben, miközben tiszteletben tartja az emberi méltóságot és a menekültek védelmét.
A köztársasági elnök szerint a biztonság nem csupán határokról és háborúról szól: hozzátartozik az oktatáshoz, az egészségügyhöz és a jó élethez való jog, valamint az is, hogy az emberek saját országukban boldogulhassanak. Magyarország kész segítséget nyújtani többek között az oktatás, az egészségügy, a digitalizáció és a vízgazdálkodás területén. Utóbbiról szólva kiemelte, hogy a szárazság veszélyezteti az élelmiszer- és az energiaellátást, a helyzetet pedig a klímaváltozás tovább súlyosbítja.
Az ENSZ és a nemzetközi jogra épülő világrend válságáról szólva Baka úgy fogalmazott, hogy az ENSZ gyakran lassan, vagy egyáltalán nem reagál hatékonyan, amikor egy nagyhatalom megszegi a szabályokat. Szerinte azonban egyetlen ország sem állhat a jogon felül, és a megoldás nem az, hogy elfordulunk az ENSZ-től. Minden tagállamot ugyanúgy kell kezelni, és mindenkire ugyanazoknak a szabályoknak kell vonatkozniuk – mondta, hozzátéve, hogy Magyarország készen áll a saját házi feladatát elvégezni.
Baka arra is figyelmeztetett, hogy a ma meghozott döntések azokra a generációkra is hatással lesznek, amelyek még meg sem születtek, ezért Magyarország támogatja egy, a jövőbeli generációkért felelős ENSZ-különmegbízott kinevezését. Beszédét azzal zárta: a hatalom csak akkor érdemli ki a bizalmat, ha elfogadja a törvényt, és ezt a felelősséget vállalja Magyarország.
