Válságban a magyar tejágazat: ömlik az import, a nyerstej ára nem fedezi az önköltséget
Hiába mutatkoznak már az árstabilizálódás első jelei, válságos maradt a magyar tejágazat: a nyerstej ára továbbra sem fedezi az önköltséget, miközben egyre nagyobb mennyiségű import tejtermék érkezik az országba. Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint kritikus fél év következik, mert az aszály és a takarmányhiány teljes hatása még csak ezután jelentkezhet a gazdaságokban.
A hazai nyerstej átlagárára és kiviteli árára vonatkozó országos havi adatok alapján a tejtermelők helyzete az év során fokozatosan romlott. Sok gazdaság jelenleg még a korábban készített takarmánykészletekre támaszkodik, ezért az aszály teljes gazdasági hatása késleltetve jelentkezhet a tejtermelésben és az önköltségben. A jövő évi takarmányellátás a szakértő szerint még nehezebbnek tűnik.
A tejtermelők számára különösen kedvezőtlen, hogy a hazai felvásárlási ár nem követi automatikusan a gazdaságok költségeit. A magyar nyerstejárat olyan külső tényezők is erősen befolyásolják, mint az európai kereslet-kínálati helyzet, a német, holland vagy lengyel legelők állapota, illetve az euró-forint árfolyam. Az erős forint kettős nyomást jelent: rontja a magyar exportáló vállalkozások forintban számolt bevételét, miközben versenyképesebbé teszi az importált tejtermékeket.
Az augusztusi adatok szerint a nyerstej országos termelői átlagára 128,57 forintra emelkedett kilogrammonként, 1,7 százalékkal meghaladva a júliusi értéket, éves összevetésben azonban még így is 35,3 százalékos volt az áresés. A nyerstej kiviteli ára 141,86 forintra nőtt kilogrammonként, 5 százalékkal meghaladva a júliusi értéket, a kivitt mennyiség éves alapon 20,3 százalékkal bővült. A hazai felvásárlás közben tovább csökkent: augusztusban 102 394 tonna nyerstejet vásároltak fel, 4,6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban.
A kisebb tejtermelők közül többen a feladásra kényszerültek, különösen a nagyobb gazdaságok némelyike azonban az előző évi takarmányokat etetve növelni tudta a hozamot. A trend júliusban fordult meg, amikor már éves alapon is csökkent a tejfelvásárlás, augusztusra a visszaesés tovább erősödött. A tejelőállomány 2026 első nyolc hónapjában már jelentősen csökkent.
A hazai tejfelvásárlás és a késztermék-értékesítés továbbra is nagy nehézségekbe ütközik. Az import késztermék mennyisége folyamatosan nő, a sajt, vaj vagy joghurt kategóriák mindegyikében 70 százalék körüli, és tovább emelkedik az import aránya. A júliusi adatok szerint a sajtimport mennyisége 6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál, az első hét hónapban pedig 11 százalékkal nőtt a behozatal.
A terméktanács a beavatkozási lehetőséget elsősorban a késztermékek piacán látja. A közétkeztetésben az olcsó európai felesleg mellett a magyar tejtermékek nehezen tudnak versenyezni, emellett az árrésstop fenntartása is az importált termékek értékesítésére ösztönözheti a kereskedelmet, ezért az érintett szakmai szervezetek közösen kérték a kormánytól az intézkedés kivezetését.
A tejágazat szerint átmenetileg enyhíthetné a válságot a tejtermelőket és feldolgozókat terhelő közüzemi díjak, közterhek és ágazati vizsgálati díjak csökkentése, egyes tejtermékek áfájának mérséklése, valamint a takarmány beszerzésének és szállításának valamilyen támogatása. Ezek a lehetőségek ugyanakkor költségvetési, de minimis vagy más uniós állami támogatási korlátokba ütközhetnek.
Az ágazat abban is bízik, hogy az Európai Bizottság további segítséget nyújthat az aszály sújtotta térségeknek, egyelőre azonban nincs egységes, valamennyi idei aszálykárt kezelő uniós mentőcsomag. Középtávon a külpiaci kiszolgáltatottságot a tej itthoni feldolgozásával kellene csökkenteni, hogy az ágazat kevésbé függjön a spot piac áraitól, az árfolyamtól és a beömlő importtól.
