Borzasztó adat jött Németországból: hirtelen beszakadt a kiskereskedelmi forgalom
A vártnál jóval nagyobb mértékben esett vissza a német kiskereskedelmi forgalom szeptemberben: havi összevetésben 2 százalékos, éves alapon pedig 2,3 százalékos csökkenést mért a német statisztikai hivatal. A gyenge németországi adat különösen annak fényében meglepő, hogy az elemzők még növekedésre számítottak.
Németországban szeptemberben mind éves, mind havi összevetésben jelentősen csökkent a kiskereskedelmi forgalom – közölte hétfőn a német statisztikai hivatal, a Destatis. A visszaesésben részben a benzinkutak gyengébb értékesítési teljesítménye is szerepet játszott. A németországi adat szerint a kiskereskedelmi forgalom éves összevetésben 2,3 százalékkal csökkent, ami jelentős romlás az augusztusban mért 0,3 százalékos visszaeséshez képest.
Nem túl rózsás képet mutatnak a németországi adatok
A havi adatok még kedvezőtlenebb képet mutatnak: augusztushoz képest 2 százalékkal zsugorodott a forgalom, holott az előző hónapban még 1,2 százalékos növekedést regisztráltak. A piac ennél lényegesen kedvezőbb eredményre számított, az elemzői konszenzus ugyanis 0,4 százalékos havi bővülést vetített előre. A szeptemberi adat így nemcsak az előző havi teljesítményhez képest jelent visszaesést, hanem a várakozásoktól is érdemben elmarad.
Négy negyedéve növekszik a német gazdaság
A kiskereskedelmi adatok romlása ellenére a német gazdaság az elmúlt időszakban fokozatos, bár szerény élénkülést mutatott. A bruttó hazai termék a harmadik negyedévben 0,2 százalékkal nőtt az előző három hónaphoz képest, míg éves összevetésben 1,2 százalékos bővülést mértek. Ezzel már a negyedik egymást követő negyedévben növekedett a német gazdaság.
Az eddig rendelkezésre álló havi adatok és a statisztikai hivatal értékelése szerint a növekedés fő motorja a lakossági fogyasztás lehetett, miközben az export és a beruházások gyengébben teljesítettek. A részletes GDP-adatok néhány hét múlva válhatnak ismertté.
A német gazdaság eddig a vártnál jobban vészelte át az energiapiaci sokkot. Ebben három tényező játszhatott szerepet: az egyszeri piaci hatások, a vállalati készletfelhalmozás és a költségvetési élénkítés.
Az egyik fontos tényező, hogy a Hormuzi-szoros lezárása más régiókat súlyosabban érintett, mint Európát. Emiatt egyes ipari megrendelések Ázsiából Európába terelődtek, ami váratlan lehetőséget teremtett bizonyos német vállalatok számára. Ez azonban inkább átmeneti piaci előny, mintsem a német ipar versenyképességének tartós javulása.
Emellett a havi gazdasági mutatók arra utalnak, hogy a vállalatok az elmúlt hónapokban növelték készleteiket. Ennek megítélése attól függ, hogy a cégek a várható keresletélénkülés miatt halmoznak-e fel árukat, vagy inkább az újabb ellátási zavaroktól tartva igyekeznek biztosítani az alapanyag-ellátásukat. Az utóbbi esetben a készletfelhalmozás csak átmenetileg javítja a gazdasági teljesítményt.
A harmadik tényező a jelentős állami gazdaságélénkítő program, amely elsősorban a védelmi kiadásokra és az infrastruktúra fejlesztésére épül. A beruházások egy része ugyan még a bürokratikus akadályok miatt nem jutott el a gazdaság egészéhez, de az első pozitív hatások már érzékelhetők.
A német gazdaság kilátásait rövid távon jelentősen befolyásolja, hogy az állami beruházási programok milyen gyorsan és milyen mértékben jutnak el a vállalatokhoz és a háztartásokhoz. A gazdaságélénkülés ugyanakkor önmagában még nem jelenti a strukturális problémák megoldását. A tartós növekedéshez Németországnak továbbra is olyan reformokra van szüksége, amelyek javítják a nemzetközi versenyképességét.
