Megszűnik az árrésstop, de a bolti különadó marad
A kiskereskedelmi árrésstop megszűnik, a különadó azonban nem tűnik el 2027-ben, sőt a többi ágazati különadóval együtt a GDP korábbinál valamivel nagyobb arányú hozzájárulását adhatja, ha teljesülnek a költségvetési törvényjavaslatban foglalt várakozások. A kormány jövőre a 2026-ra eredetileg tervezettnél is nagyobb összeget vár a kiskereskedelmi különadóból, ehhez azonban nem elég az egyik adósáv kulcsának emelése, ha a vásárlók értékben vagy mennyiségben nem költenek eleget.
Háromszorosára nő az egyik adókulcs
A 2027-es költségvetési és adócsomag a 2026-os állapothoz képest megháromszorozza a kiskereskedelmi különadó második adósávjának kulcsát. A legkisebb boltok adómentessége és a legnagyobb láncokra vonatkozó felső kulcs változatlan marad, az intézkedés elsősorban az 1 és 50 milliárd forint közötti árbevételi sávba eső vállalkozásokat érinti. A magasabb árbevételű cégek is többet fizetnek, mivel a sávos adózás miatt az első és a második sávba eső árbevételük után is adóznak.
A második bevételi sávban megháromszorozódó adókulcs a kormányzati becslések szerint mintegy 3000–3500 vállalkozást érinthet közvetlenül. Az adókulcs-emeléstől a szektor szintjén hozzávetőlegesen 20 milliárd forint többletbevételt várnak. A kiskereskedelmi adó, a biztosítási adó átalakítása és a reklámadó újbóli bevezetése együttesen 54 milliárd forint költségvetési egyenleghatást eredményezhet. A kiskereskedelmi különadó bevételi növekménye a 2026-os módosított 263,7 milliárd forint után 335,7 milliárd forint lehet jövőre.
Az adóteher már az év elejétől érezhető
Az új, 0,45 százalékos adókulcsot már a 2027-es adóévre vonatkozó adóelőlegek meghatározásakor is alkalmazni kell. Ez azt jelenti, hogy a megemelt adóteher már az év elejétől hathat az érintett vállalkozások likviditására, így az államnak nem kell az év végi adóelszámolásig várnia a magasabb kulcsból származó bevételekre.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség korábbi tájékoztatása alapján aligha várható, hogy az adóteher növekedése a fejlesztések, új üzletek nyitása vagy a munkaerőállomány bővítése felé tereli a cégeket. A magasabb közteher inkább a pénzügyi mozgásteret szűkítheti, és a beruházások elhalasztására ösztönözhet. A CBA a különadó emelése kapcsán „elviselhetetlennek” nevezte a tehernövekedést, ami akár a kistelepülési boltok működését és az ellátásbiztonságot is veszélybe sodorhatja.
A vásárlói költésektől is függ a bevételi terv
A kormány a 2027-es költségvetésben 3 százalékos átlagos inflációval számol, a fogyasztási ráta magas szinten maradhat, a gazdasági növekedés egyik fő hajtóereje pedig a fogyasztás fokozatos bővülése lehet. Mivel a különadó alapja nem a nyereség, hanem a nettó árbevétel, a bolti forgalom bővülése és az árak emelkedése egyaránt növeli az adóalapot. A többletbevétel egy részét tehát a kormány a vásárlói költések növekedésétől reméli.
A vállalatok többféleképpen reagálhatnak a tehernövekedésre: emelhetik az árakat, amivel a többletteher egy részét átháríthatják a fogyasztókra, de dönthetnek úgy is, hogy kisebb profittal gazdálkodnak, visszafogják a beruházásaikat, vagy más működési költségeken takarékoskodnak. Az áthárítás mértéke a piaci körülményektől, a versenytől és a fogyasztói kereslettől is függ.
A Költségvetési Tanács kockázatokat lát
A Költségvetési Tanács szerint a különadók 2027-ben összesen 2377,4 milliárd forint bevételt tesznek ki, ami a GDP 2,4 százalékát jelenti. Ez kismértékű növekedés a 2025-ös 2,3 százalékhoz és a 2026-ra tervezett 2,2 százalékhoz képest. A testület arra is felhívta a figyelmet, hogy az adónem teljesülésével kapcsolatban kockázatok azonosíthatók.
Brüsszel is veszélyeztetheti a bevételi tervet
Két uniós fejlemény is növeli a bevételi terv nem teljesülésének kockázatát. Az osztrák SPAR október 12-én ismét Brüsszelhez fordult, arra hivatkozva, hogy a nyár végi törvénymódosítás ellenére a külföldi kiskereskedelmi láncokat továbbra is hátrányos megkülönböztetés éri. Ettől különálló ügy, hogy az Európai Bizottság 2026 áprilisában az Európai Unió Bírósága elé vitte a magyar kiskereskedelmi adó ügyét. Magyarország emellett a helyreállítási tervében vállalta a különadó fokozatos kivezetését, ami az uniós forrásokhoz való hozzáférés miatt is fontos.
Ha az uniós eljárásban Magyarország számára kedvezőtlen döntés születik, az akár a különadóból várt bevétel beszedését is veszélyeztetheti, vagyis a költségvetés bevételi terve ezen a ponton borulhat. A kormány tehát úgy számol jelentős többletbevétellel, hogy annak teljesülését nemcsak a fogyasztás és a bolti forgalom alakulása, hanem egy folyamatban lévő uniós jogvita kimenetele is befolyásolhatja.
