Választási dominó Európában: egy éven belül több kritikus tagállamban is megváltozhat a széljárás
Európa politikai középét egyre nagyobb nyomás alá helyezik azok a pártok, amelyek a nemzeti érdekek elsőbbségét hirdetik az uniós együttműködéssel szemben. A következő választási ciklusban dőlhet el, hogy a jobboldal képes-e egyszerre több nagy tagállamban is meghatározó kormányzati erővé válni, és megújult erővel szembeszállni Brüsszellel.
Egy éven belül négy nagy uniós tagállam választópolgárai is az urnákhoz vonulnak, párhuzamosan azzal, hogy a jobboldal az egész kontinensen elkezdett erősödni. A választások eredménye így nemcsak a nemzeti kormányokat alakíthatja át, hanem az uniós költségvetésről, az Ukrajnának nyújtott támogatásról és az EU jövőjéről szóló vitákat is kiélezheti.
Európa politikai térképét is átrajzolhatják a következő tizenkét hónap választásai. Spanyolországban november 29-én tartanak előrehozott parlamenti választást, majd Franciaországban, Lengyelországban és Olaszországban is a szavazók dönthetnek a következő időszak politikai irányáról. A négy legnépesebb uniós tagállam közül háromban különösen nagy a tét, de több kisebb ország politikai pálfordulása is megváltoztathatja a brüsszeli erőviszonyokat.
Spanyolországban Pedro Sánchez miniszterelnök szocialista kormányának nyolc év után kell megküzdenie a folytatásért. A közvélemény-kutatások a konzervatív Néppárt (PP) és a nacionalista-populista Vox együttes előretörését jelzik. A PP nem zárta ki az együttműködést a szélsőjobboldali párttal, amely több regionális kormányzatban már most is a partnere.
Franciaországban még nagyobb horderejű változás következhet. Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés vezetője a felmérések alapján az elnökválasztás egyik fő esélyese, miközben a hagyományos pártok megosztottak. Le Pen győzelme közvetlen konfliktust hozhatna Brüsszellel, mivel csökkentené Franciaország uniós költségvetési hozzájárulását, korlátozná az uniós menekültügyi szabályok alkalmazását, és a francia jog elsőbbségét igyekezne érvényesíteni az uniós joggal szemben.
Nem adna több pénzt Ukrajnának, és az Oroszországgal szembeni uniós szankciók enyhítését is szorgalmazná, emellett az Európai Unió működését is alaposan átalakítaná, ha jövőre hatalomra kerülne. Marine Le Pen álláspontja szembemegy más uniós vezetők véleményével, akik várhatóan csütörtökön és pénteken, egy brüsszeli csúcstalálkozón ismét megerősítik Ukrajna támogatása melletti elkötelezettségüket.
Olaszországban Giorgia Meloni miniszterelnök jó eséllyel indulhat újabb kormányzati ciklusért. Hatalomra kerülése óta több kérdésben pragmatikus politikát folytatott, betartotta az uniós költségvetési szabályokat, és támogatta Ukrajnát. Jobbról azonban egy gyorsan erősödő kihívója akad: Roberto Vannacci volt tábornok új pártja, a Nemzeti Jövő. A verseny Melonit is keményebb hangvételre ösztönözheti.
Lengyelországban a korábban kormányzó Jog és Igazságosság Párt meggyengült, támogatói közül sokan radikálisabb politikai erők felé fordultak. A felmérések szerint a jobboldali pártok együttes támogatottsága eléri a 47 százalékot, így a következő parlamenti választás Donald Tusk kormányának jövőjét is eldöntheti.
A közös európai fordulat mögött több tényező áll. A pártokhoz való hagyományos kötődés gyengül, a politikai rendszer töredezettebbé válik, a közösségi média pedig felértékeli az egyszerű, erős érzelmekre építő üzeneteket. A radikális jobboldal a megélhetési nehézségekre, a bevándorlásra és a globalizáció veszteseinek elégedetlenségére épít. Közben a hagyományos pártokat egyre többen büntetik azért, mert nem kínálnak meggyőző válaszokat a mindennapi problémákra.
Brüsszel működése múlhat a választások eredményén
A változás az uniós döntéshozatalt is megnehezítheti. A választási kampányokban a kormányok kevésbé lesznek hajlandók kompromisszumot kötni, nehogy ellenfeleik a nemzeti érdekek elárulásával vádolják őket. Ha több tagállamban egyszerre kerülnek hatalomra euroszkeptikus vezetők, könnyebben alakíthatnak ki közös fellépést az Európai Tanácsban.
A legnagyobb kockázat Ukrajna számára jelentkezhet. Marine Le Pen leállítaná a Kijevnek nyújtott kétoldalú támogatás jelentős részét, szkeptikus az Oroszország elleni szankciókkal szemben, és elutasítja Ukrajna uniós csatlakozását. Mujtaba Rahman, az Eurasia Group európai igazgatója szerint az európai politikai fáradtság egyre erősebben jelentkezik az Ukrajnának szánt finanszírozás és a gyors csatlakozás kérdésében is.
A választási hullám kimenetele ugyanakkor továbbra is bizonytalan. Meloni pragmatikus politikája fennmaradhat, és Spanyolországban is elképzelhető olyan jobboldali kormány, amely több fontos kérdésben az uniós fősodorhoz igazodik. Franciaországban azonban egy Le Pen-győzelem az egész kontinens politikai irányát megváltoztathatná.
