Lengyel védelmi miniszter: Európának háborús üzemmódba kell kapcsolnia a védelmi iparát
Władysław Kosiniak-Kamysz lengyel védelmi miniszter szerint Európának jelentősen növelnie kell a lőszer- és fegyvergyártását, ellenkező esetben a lemaradás a következő generációkat is súlyosan érintheti. A tárcavezető a varsói biztonsági fórum margóján tartott sajtótájékoztatón beszélt arról, hogy a kontinensnek fel kell készülnie saját védelmére.
„Valójában a védelmi iparban a háborús üzemmód híve vagyok. Jelenleg az Oroszországi Föderáció ezt teszi. Ezt a tényt nem hagyhatjuk figyelmen kívül” – jelentette ki a lengyel politikus.
Oroszország már az ukrajnai háború 2022-es kirobbanása előtt is a hadigazdaság igényeihez igazította védelmi termelését. A becslések szerint 2026-ban a bruttó hazai termékének 7,5 százalékát fordítja a fegyveres erőire. Egy friss észt hírszerzési jelentés szerint Oroszország 2025-ben hozzávetőleg hétmillió tüzérségi, aknavető-, harckocsi- és rakétalőszert gyártott.
Az orosz erők az Ukrajna elleni háborúban naponta mintegy 10-15 ezer lőszert használnak fel, ami folyamatos utánpótlést követel, miközben az orosz hadiipar termelése jelentős nyomást gyakorol az európai országok védelmi képességeire.
Európa helyzete ettől eltérő: a kontinens védelmi iparát évtizedeken át tartó alulfinanszírozás és a tagállami rendszerek széttagoltsága jellemezte. Egy kiszivárgott, Európa védelmi felkészültségéről szóló jelentés szerint az Európai Unió 27 tagállama és Norvégia együttesen mindössze kétmillió, 150 milliméteres tüzérségi lövedéket gyárthat az idén, ami jól mutatja a termelési különbséget Oroszországhoz képest.
A védelmi kiadások ugyanakkor emelkednek: az európai országok és a NATO-tagállamok újrafegyverkezési programjai a hidegháború vége óta a legerőteljesebb éves növekedést hozták a katonai ráfordításokban. Az uniós tagállamok védelmi kiadásai 2025-ben becslések szerint elérték a 418 milliárd eurót, ami az EU teljes GDP-jének 2,2 százaléka volt.
Kosiniak-Kamysz szerint azonban a pénzügyi ráfordítások növelése önmagában nem elegendő: Európának a termelési kapacitásait is jelentősen bővítenie kell. „Eljött az idő, hogy Európa felkészüljön saját maga megvédésére, és megsokszorozza a védelmi termelését” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a tétlenség költséges hiba lehet az európaiak számára, és a lemaradás a jövő generációira is negatív hatással lehet.
Lengyelország eközben a NATO egyik legtöbbet költő tagállama: Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete szerint az ország a GDP-je 4,7 százalékát fordítja az alapvető védelmi képességeire.
