Halál a tengeren: újabb hajót ért támadás a Fekete-tengeren – Bulgária bekérette az orosz nagykövetet
Újabb súlyos dróntámadások érték a kereskedelmi hajózást a Fekete-tengeren, ezúttal Bulgária partjainál. Egy teherhajó elsüllyedt, egy másik súlyosan megrongálódott, miközben tizenegy tengerészt eltűntként tartanak nyilván. Szófia elfogadhatatlannak nevezte a történteket, és a NATO-hoz fordul, a támadások pedig tovább növelhetik a térség gabonakereskedelmének kockázatait.
Két kereskedelmi hajót ért dróntámadás kedden hajnalban Bulgária fekete-tengeri partjainak közelében, az egyik hajó elsüllyedt. Egyetlen hét alatt már másodszor történt halálos áldozatokkal fenyegető, súlyos hajózási incidens a térségben. Az események miatt Bulgária bekérette Oroszország nagykövetét, miközben a nemzetközi közösség egyre nagyobb aggodalommal figyeli, hogy az orosz–ukrán háború miként veszélyezteti a NATO-tagállamok partjai mentén zajló kereskedelmet.
A bolgár hatóságok tájékoztatása szerint az elsüllyedt hajónak, amelyet a helyi sajtó Azov Concord néven azonosított, öt tengerészét sikerült kimenteni, tizenegy embert azonban továbbra is eltűntként tartanak nyilván. A hajó a bolgár Krapec település közelében süllyedt el.
A másik megtámadott hajó, a máltai zászló alatt közlekedő, ukrán tulajdonú Chelsea 3 három dróntalálatot kapott. A fedélzetén hét ukrán és nyolc azerbajdzsáni tengerész tartózkodott, valamennyiüket kimentették. Öten orvosi ellátásra szorultak, de egyikük sem sérült meg súlyosan. A támadás különösen aggasztó körülménye, hogy a Chelsea 3 a bolgár partoktól mindössze 18 tengeri mérföldre, vagyis mintegy 33 kilométerre haladt, amikor eltalálták.
Bulgária egyeztetés kezdeményez a NATO-főtitkárral
Rumen Radev bolgár miniszterelnök televíziós nyilatkozatában határozottan elítélte a történteket, és hangsúlyozta, hogy a bolgár felségvizek közvetlen közelében végrehajtott újabb támadás teljesen elfogadhatatlan.
A kormányfő ugyanakkor óvatosan fogalmazott a felelősség kérdésében. Közölte, hogy egyelőre nincsenek egyértelmű bizonyítékok arra, ki hajtotta végre a támadásokat, azok következményei azonban szerinte az Oroszországi Föderációnak kedveznek. Radev bejelentette, hogy bekéretik az orosz nagykövetet, és egyeztetést kezdeményez Mark Rutte NATO-főtitkárral.
Szófia fellépése azért is figyelemre méltó, mert Bulgária NATO- és EU-tagállamként stratégiai helyet foglal el a Fekete-tenger nyugati partvidékén. Az incidensek azt mutatják, hogy a háború kockázatai már nem korlátozódnak az ukrán és az orosz kikötők közvetlen környezetére. Moszkva részéről hivatalos reakció nem érkezett.
Brüsszel is megszólalt: a Fekete-tenger a háború újabb frontjává válik
A történtekre az Európai Bizottság és Ukrajna külügyminisztériuma is reagált. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a Fekete-tenger az ukrajnai háború eszkalációjának újabb színterévé vált. A bizottsági elnök hangsúlyozta, hogy felelősségre kell vonni a támadások elkövetőit.
Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter ennél is határozottabban fogalmazott. Oroszországot tette felelőssé a történtekért, és azt állította, hogy Moszkva a fekete-tengeri hajózás veszélyeztetésével a globális élelmezésbiztonságot is fegyverként használja.
Egy héttel korábban ugyancsak dróncsapás miatt süllyedt el egy hajó Bulgária fekete-tengeri kizárólagos gazdasági övezetében. Az incidens során kilenc szíriai és egy egyiptomi tengerész tűnt el. Egy másik hajót is találat ért, annak személyzetét azonban sikerült megmenteni.
A gabonaexportot is veszélyezteti a fekete-tengeri háború
A támadásoknak súlyos gazdasági következményei lehetnek, hiszen a Fekete-tenger továbbra is a világ egyik legfontosabb gabonaexport-útvonala. Oroszország és Ukrajna egyaránt meghatározó szereplője a nemzetközi búza- és kukoricakereskedelemnek, ezért a térség hajóforgalmának zavarai a globális mezőgazdasági piacokra is hatással lehetnek. Az orosz támadások következtében Ukrajna egyre nagyobb mértékben támaszkodik a dunai kikötőkre, valamint a román és bolgár partok közelében vezető tengeri útvonalakra. Ezek azonban most maguk is fokozott veszélynek vannak kitéve.
Az újabb incidensek elsősorban három területen okozhatnak gazdasági problémát: emelkedhetnek a hajóbiztosítási díjak, drágulhatnak a tengeri fuvarköltségek, és egyes hajótársaságok átmenetileg elkerülhetik a legkockázatosabb útvonalakat. Mindez akkor is növelheti az ukrán gabona szállítási költségeit, ha maguk a kikötők tovább működnek. A magasabb logisztikai költségeket pedig végső soron az exportőrök, a termelők vagy a gabonát megvásárló kereskedők viselhetik.
