Németország már a háborúra készíti fel orvosait: felmérik a rendelőket, a mélygarázsból is kórház lesz
A német egészségügyet tudatosan készítik fel egy Oroszország elleni háborúra. A kritikusok „a német egészségügy militarizálásáról” beszélnek, a kormány az egészségügyi rendszer háborús helyzetre való felkészítéséről. A lényeget senki sem tagadja: Németország katonai konfliktusra készíti fel orvosait. A kormányzat mindössze azt a gyanút igyekszik elhárítani, hogy katonai vészhelyzetben a hadsereg előnyt élvezne a polgári lakossággal szemben.
A Társadalombiztosítási Orvosok Központi Intézete (Zi) első alkalommal kérdezte meg a járóbeteg-ellátásban dolgozó orvosokat rendelőik „válság- és katasztrófaállóságáról”, például arról, milyen ismeretekkel és készségekkel rendelkeznek a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris veszélyek kezelésében. A felmérés júliusban zárult le, 4000 rendelő vett részt benne.
A kórházak is mérlegelik, hány sérültet tudnának ellátni háború esetén, szükséges-e föld alatti létesítményeket fenntartani a betegellátásra, és milyen mértékben járulna hozzá a Bundeswehr az ilyen kapacitások finanszírozásához.
A kérdések többek között arra irányulnak, hogy rendelkezésre áll-e analóg telefon, szükségfűtés vagy tartalék áramfejlesztő, mennyi ideig lehetne fenntartani a rendelő működését téli időjárási körülmények között meghibásodott fűtés esetén, valamint hogy válsághelyzetben mely betegek szorulnak ellátásra, és mely vizsgálatok halaszthatók el átmenetileg.
A kérdőív kitér a sürgősségi orvoslásra, a traumatológiai sebészetre, a helyreállító sebészetre, az égési sérülések ellátására, a krízisintervencióra, a tábori orvoslásra és a CBRN-védelemre is. A Bundeswehr honlapján a „Lábamputáció a szabad ég alatt – tábori orvoslás nehéz körülmények között” című anyag szemlélteti, mit jelenthet a tábori orvoslás.
A Zi felmérése azt is kérdezi, rendelkezik-e az orvos olyan különleges képesítéssel, amely válsághelyzetben hasznos lehet, és részt vesz-e bárki a rendelő munkatársai közül tartalékosként a honvédelemben.
A Bundeswehr tavaly novemberben megjelent, Egészségügyi ellátás védelmi helyzetben című anyaga kijelenti, hogy egy NATO–Oroszország-konfliktus esetén Németországban polgári betegeket és sebesült katonákat egyaránt kezelnének. A Bundeswehr napi 300–1000 sebesülttel számol, köztük jelentős számú intenzív ellátást igénylő beteggel.
Nina Warken szövetségi egészségügyi miniszter februárban elismerte: még nincs egységes nyilvántartás arról, hány egészségügyi dolgozó rendelkezik háborús sérülések kezeléséhez szükséges szaktudással. Ezért fel kell mérni a kapacitásokat és a szakemberek felkészültségét, valamint újra kell tervezni a vérkészítmények, antibiotikumok és orvostechnikai eszközök szükséges mennyiségét.
A kormány júliusban megerősítette, hogy külön egészségügyi felkészülési törvényen (GeSiG) dolgozik, de leszögezte: nem tervezik egyes betegcsoportok általános előnyben részesítését.
A területi orvosi kamarák arra szólítják fel tagjaikat, hogy tartsák naprakészen nyilvántartási adataikat, különösen e-mail-címüket a gyors kommunikáció érdekében.
Boris Pistorius, az előző kormány védelmi minisztere 2024 júniusában kijelentette: 2029-re háborúra készen kell állni. Ralf Hoffmann altábornagy, a Bundeswehr Központi Egészségügyi Szolgálatának parancsnoka szerint válsághelyzetben a járóbeteg-ellátást sokkal erősebben be kell vonni a sebesültek további kezelésébe.
A potsdami Ernst von Bergmann Kórház új épületet kaphat, amelynek finanszírozásához akár a Bundeswehr is hozzájárulhat. Tomislav Gmajnic ügyvezető igazgató szerint szükség esetén azonnal át tudnának állni: műtőket alakíthatnának ki a mélygarázsban, vagy további ágyakat biztosíthatnának a sebesült katonák számára.
A Németországi Műveleti Terv 2024 óta létezik, és háború esetén a polgári-katonai együttműködés kulcsfontosságú eleme. Válsághelyzetben hat hónap alatt akár 800 ezer szövetséges katonát és 200 ezer járművet kellene Németországon keresztül mozgatni és ellátni.
