Kiemelt beruházássá nyilvánították a Budapest–Vác vasútvonal korszerűsítését
A kormány legutóbbi ülésén három döntést hozott a Budapest–Veresegyház–Vác elővárosi vasútvonal korszerűsítésének felgyorsítására – jelentette be Vitézy Dávid beruházási és közlekedési miniszter. A tárcavezető kifejtette: a beruházás a Baross Gábor Vasútfejlesztési Terv részeként, uniós források felhasználásával, mintegy 174 milliárd forintból valósulhat meg.
A miniszter szerint a 71-es vasútvonal az ország egyik legnagyobb utasforgalom-növekedési lehetőségével rendelkező vasúti összeköttetése. A fővárosi agglomeráció érintett településeiről egyre többen ingáznak Budapestre, többségük autóval, jelentős közúti torlódások mellett. A vasúti szolgáltatás fejlesztése ezért a közúti forgalom csökkentéséhez is hozzájárulhat.
A korábban elkészített tervek alapján a korszerűsítés után a jelenlegi utasszám három-négyszeresével számolnak. Vitézy Dávid emlékeztetett arra, hogy a beruházás előkészítésén már a Budapest Fejlesztési Központ vezetőjeként dolgozott munkatársaival, a megvalósítás azonban az elmúlt négy évben nem haladt előre.
„Sajnos a projekt megvalósítása az elmúlt négy évben, Lázár János minisztersége alatt egy helyben állt” – fogalmazott. Egyúttal ismét megjegyezte, hogy szerinte Lázár János minisztersége alatt felszámolták a nagy vasúti beruházások végrehajtásához szükséges szervezeti kapacitások egy részét.
A fejlesztés a Rákospalota–Újpest és Vác-Alsóváros közötti szakaszt érinti. A tervek szerint a jelenleg jellemzően egyvágányú vasútvonal legtöbb szakaszán második vágány épül, ami lehetővé teszi a vonatok sűrűbb közlekedését. A beruházás részeként jelentős vasúti műtárgyat alakítanak ki Rákospalota–Újpest állomáson, több helyen különszintű közúti és vasúti keresztezések létesülnek, valamint kapcsolódó közúti fejlesztéseket is végrehajtanak.
Vácig valamennyi érintett állomás és megállóhely infrastruktúráját korszerűsítik, akadálymentes peronokat és P+R parkolókat alakítanak ki. A cél az óránként legalább négy vonatot biztosító elővárosi közlekedés megteremtése. A reggeli és esti csúcsidőszakban ennél is sűrűbb járatindítást szeretnének lehetővé tenni, hogy a vasút a várhatóan jelentősen növekvő utasforgalmat is ki tudja szolgálni – közölte a tárcavezető.
Vitézy Dávid közlése szerint a kabinet elsőként a beruházás előkészítésének felgyorsításáról határozott, hogy a kivitelezést a lehető legrövidebb időn belül vállalkozásba adhassák. Második lépésként kiemelt beruházássá nyilvánították a vasútvonal korszerűsítését, és kijelölték a végleges nyomvonalat. A miniszter ugyanakkor elismerte, hogy a második vágány megépítéséhez szükséges ingatlankisajátítások vitákat válthatnak ki. A harmadik döntés értelmében a projekt megvalósításáért a MÁV Pályaműködtetési Zrt. felel majd.
A tárcavezető a múlt pénteki kormányzati tájékoztatón közölte, hogy Magyarország egyik legnagyobb vasúti beruházása, a Déli Körvasút projekt határozatlan időre leáll. Ennek oka, hogy az Európai Bizottság még szeptemberben közölte, hogy eláll a támogatási szerződéstől, és egyúttal visszavon több száz milliárd forint uniós pénzt a projekttől.
Az International Railway Journal egy cikkében arra mutatott rá, hogy a közlekedési és beruházási miniszter döntése komoly visszalépést jelent a Déli Körvasút elnevezésű, budapesti elővárosi vasúti projektben. A kivitelezést végző V-Hídnak le kell vonulnia a munkaterületről, miközben a műszaki készültség szintje 42 százalékos, és a befejezéséhez még több mint két évre lenne szükség. Eddig két Duna-hidat cseréltek le, egy harmadikat pedig megépítettek, és a vasútvonal mentén található, közutak felett átívelő felüljárók egy részét is kicserélték.
Az új vágányok 30 százaléka október végére már használható lenne, de az átadás biztosan csúszik majd. A nemrégiben megjelent kormányhatározat arra enged következtetni, hogy az eredeti 2028-as helyett akár 2030-as dátumra is lehet számítani.
