Megkezdődtek a csoportos létszámcsökkentés tárgyalásai a magyar közmédiánál
Legfeljebb 160 munkavállalót érinthet a magyar közmédiánál tervezett csoportos létszámcsökkentés, amelyről november 2-án megkezdődtek a tárgyalások a munkavállalói képviselőkkel. A Magyar Rádió és Televízió (MRTV) Nonprofit Zrt. tájékoztatása szerint a végleges létszám az egyeztetések eredményétől függ.
A társaság az átalakítást az elmúlt hónapok átvilágításával indokolja, amelynek során párhuzamos szervezeti egységeket és kifogásolható szerződéseket tártak fel. A közmédia vezetése szerint a másfél évtizede fennálló kettős szervezeti struktúra számos területen indokolatlan párhuzamosságokat eredményezett. Az átvilágítás során túlárazott, illetve teljesítés nélküli szerződéseket is azonosítottak, amelyek felszámolásával a társaság közlése alapján eddig 20 milliárd forint működési költséget sikerült megtakarítani.
November végéig tartanak a tárgyalások
A létszámcsökkentésről szóló tárgyalások várhatóan november végéig tartanak, ezt követően az érintett munkavállalók írásbeli tájékoztatást kapnak. Munkaviszonyuk legkorábban további harminc nap elteltével szűnhet meg. A vezetés szerint a döntéseket a munkakörök szükségessége, valamint a dolgozók szakmai tapasztalata és képzettsége alapján hozzák meg. A leépítés elsősorban a televíziós és rádiós területeket érintheti, míg a Magyar Távirati Irodát várhatóan elkerüli az intézkedés.
Lengyelországban a kormányváltás után alakították át a közmédiát
A magyarországi folyamat több szempontból emlékeztet a Lengyelországban történtekre. Donald Tusk kormánya 2023 decemberében, a Jog és Igazságosság (PiS) nyolcéves kormányzásának lezárulása után kezdte meg a lengyel közszolgálati média átalakítását. Az új kabinet azzal indokolta a beavatkozást, hogy a közszolgálati televízió és rádió a korábbi kormány politikai érdekeit szolgálta.
Leváltották a lengyel köztelevízió, a TVP vezetőit, leállították a TVP Info hírcsatorna adását, és átalakították a hírműsorokat. A változások a Lengyel Rádiót és a PAP állami hírügynökséget is érintették. A Reuters akkori beszámolója szerint a döntések komoly politikai konfliktust váltottak ki. A korábbi kormánypárt törvénytelennek nevezte a vezetőcseréket, és politikusai a köztelevízió székházában is tiltakoztak. A lengyel kormány végül felszámolási eljárás alá helyezte a közmédia társaságait. A PAP hírügynökség arról írt, hogy az intézkedés egyik célja éppen a működés fenntartása és a finanszírozási problémák miatti elbocsátások elkerülése volt.
Más a cél a magyar közmédiában
Ez lényeges különbség a két ország között: míg Lengyelországban a felszámolási eljárást részben a munkahelyek megőrzésével indokolták, Magyarországon most kifejezetten létszámcsökkentésről tárgyalnak. A lengyel átalakítás ugyanakkor hosszabb távon is éreztette hatását. A Reuters Institute elemzése szerint a közmédia átszervezését követően átrendeződött a lengyel televíziós hírszolgáltatás piaca, és megerősödtek egyes alternatív hírcsatornák.
Magyarországon egyelőre a szervezeti átalakítás és a működési költségek csökkentése áll a középpontban. A következő hetekben derülhet ki, hány dolgozót bocsátanak el ténylegesen, és milyen területeket érint a leépítés. A lengyel példa ugyanakkor arra is rámutat, hogy a közmédia átalakításának következményei jóval túlmutathatnak a vezetőcseréken és a költségvetési megtakarításokon.
