Állami kézbe kerülhet az MBH Bankhoz köthető közel 190 milliárd forintos kötvényállomány
Az állami vagyon védelméről szóló törvényjavaslat összegző módosító javaslatát a Törvényalkotási Bizottság 14 igen és 7 nem szavazattal elfogadta, így a javaslat szavazásra kész. A parlament előtt fekvő javaslat az állami hátterű finanszírozás több területét érinti, köztük a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank működésének felülvizsgálatát, valamint a magántőkealapok szabályozásának átalakítását.
A vitában Kármán András pénzügyminiszter ismertette a tervezett intézkedéseket, amelyek célja a közpénzek kiáramlásának megakadályozása és az állami finanszírozás átláthatóbbá tétele. A javaslat egyik kiemelt eleme a Takarékszövetkezeti Integrációs Szervezet jogutód nélküli megszüntetése, amellyel párhuzamosan a tagbankok közötti egyetemleges felelősség is megszűnik. A szervezet teljes vagyona a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez kerül, így lényegében állami vagyonná válik.
A szervezet vagyonát korábban mintegy 140–150 milliárd forintra becsülték, ennek döntő részét azonban a Magyar Bankholding, az MBH Bank jogelődje által 2022-ben kibocsátott, közel 190 milliárd forint névértékű kötvényállomány teszi ki. A két összeg eltérő mutatót jelöl: a 140–150 milliárd forint a szervezet korábban becsült teljes vagyonára, a közel 190 milliárd forint pedig a kötvények névértékére vonatkozik. A kötvények története 2013-ig nyúlik vissza, amikor az Integrációs Szervezet 136 milliárd forintos állami tőkejuttatást kapott; az összeget később állampapírokban tartotta, majd 2022-ben az állampapírok jelentős részét az MBH kötvényeire cserélte. A papírokat 2042-es lejárattal bocsátották ki.
A megszűnő szervezet lezárását elszámolási biztos végzi majd, feladata az elismert követeléseknek az átszállt vagyon mértékéig történő kiegyenlítése.
Az Eximbanknál is változik az állami garanciák szabályozása
A javaslat az Eximbank esetében az állami készfizető kezességgel fedezett kötelezettségekhez kapcsolódó biztosítéki szabályokat is érinti: megszüntetné azt a külön szabályt, amely bizonyos esetekben mentesítette a jogosultat a további biztosítékok előírása alól az állami kezesség mellett. A változtatás lehetővé tenné, hogy állami garancia mellett is vizsgálják, illetve a kockázatokhoz igazodóan előírják a kiegészítő fedezeteket, ami az állami kockázatvállalás és a finanszírozási konstrukciók szigorúbb ellenőrzését szolgálja.
Szigorítják a magántőkealapok szabályozását
A zártkörű magántőkealapoknál is változásokat hozna a jogszabály. Kármán András szerint a korábbi szabályozás több esetben nem tette lehetővé, hogy az állam a többségi tulajdonosi pozíciójából fakadó érdekeit érvényesítse, mivel bizonyos döntésekhez teljes egyetértésre volt szükség. Az új szabályok alapján a befektetők legalább 60 százalékának kezdeményezésére leválthatóvá válna az alapkezelő; ha az alapkezelő 20 napon belül nem adja át a vagyonkezelést, a Magyar Nemzeti Bank határozattal új alapkezelőt jelölhet ki.
A javaslat emellett átmenetileg korlátozza az állami többségű magántőkealapoknál a befektetői vagyoni hozzájárulások lehívását: az alapkezelő 90 napig csak a befektetők 60 százalékának jóváhagyásával kérheti a befizetések teljesítését. A korlátozás célja, hogy az átvilágítások lezárásáig felülvizsgálhassák a korábbi döntéseket.
Ellenzéki kritika a külföldi befolyás lehetősége miatt
A törvényjavaslat vitájában Palóc André, a Fidesz politikusa azt emelte ki, hogy a javaslat nem zárja ki, hogy a vagyonról való döntés lehetősége más, akár külföldi kézbe kerüljön. Szerinte ez különösen aggályos, mivel a javaslat a stratégiai vagyon védelméről szól. Az alapkezelő személye nem tisztán technikai ügy – fogalmazott a politikus, hozzátéve: ne keresülhessenek megfelelő indok nélkül külföldi befolyás alá a döntéshozatali folyamatok. Palóc André azt kérte a kormánytól, egészítsék ki a javaslatot a kisbefektetők védelmét szolgáló szabályokkal, hiszen az jelenlegi formájában már működő alapok működésébe avatkozik bele, ami nem szül bizalmat.
