Teljesíthetetlen feltételek az azbesztmentesítési pályázatban: a polgármester nyíltan beszél a csalódottságáról
Komoly adminisztratív akadályokba ütközött az azbesztmentesítési program Szombathelyen. A városvezetés szerint a pályázati feltételek teljesíthetetlenek, és csaknem félmilliárd forintos többletterhet jelenthetnek az önkormányzatnak. Nemény András polgármester az októberi közgyűlésen azbesztügyben nyíltan bírálta a program lebonyolítását, miközben a Tisza Párt helyi képviselője a városvezetés felelősségét hangsúlyozta.
Az októberi szombathelyi közgyűlésen több kérdésben is konfliktus alakult ki a városvezetés és a Tisza Párt között. Szóba került a 87-es főút munkálatainak leállítása és a 2027-es költségvetés körüli bizonytalanság is, a legnagyobb indulatokat azonban az azbesztmentesítési program váltotta ki.
Döcögősen halad az azbesztprogram megvalósítása
A Tisza Párt helyi országgyűlési képviselője, Rápli Róbert augusztus 17-én jelentette be az Azbesztmentesítési Alap létrehozását, amelynek célja, hogy az önkormányzatok állami támogatással számolhassák fel a szennyezett közterületeket. A gyakorlati megvalósítás azonban a bejelentés óta meglehetősen döcögősen halad. Szombathely közben saját forrásból kezdte meg az érintett utak bitumenes lefedését, ami ugyan nem végleges kármentesítés, de megakadályozza a veszélyes azbesztrostok kiporzását.
A város október 10-én nyújtotta be közel 2,5 milliárd forintos támogatási kérelmét, amelyhez mintegy 248 millió forintos önerőt vállalt. Október 22-én azonban a Magyar Államkincstártól mindössze hatnapos határidejű hiánypótlási felszólítást kapott.
A kifogás az volt, hogy az akkreditált kőzetvizsgálati jegyzőkönyv nem elegendő a támogatás igényléséhez: minden érintett helyszín esetében olyan vizsgálati eredményt kell bemutatni, amely igazolja az egészségügyi határérték feletti szállórost-koncentrációt.
Nemény András szerint ez gyakorlatilag teljesíthetetlen elvárás. A Kincstár ugyanis minden egyes érintett helyrajzi számra külön mérést vár el. Szombathelyen 317 ilyen helyszín van, egy mérés pedig hozzávetőleg másfél millió forintba kerül. A szükséges vizsgálatok így csaknem 475 millió forintos többletkiadást jelentenének az önkormányzatnak. Eközben az akkreditált laboratóriumok kapacitása sem elegendő ekkora feladat elvégzésére.
A polgármester szerint a követelmény azért is életszerűtlen, mert az érintett közterületek jelentős részét időközben már lefedték, így a kiporzás újbóli mérése sok helyen nem is kivitelezhető. A városvezető úgy látja, a minisztérium figyelmen kívül hagyja a szakértői szempontokat, a pályázati kiírás hibái pedig inkább hátráltatják, mintsem segítik a mentesítést.
Rápli Róbert: „Nem lehet minden problémáért a kormányt hibáztatni”
A Tisza Párt helyi képviselője a közgyűlésen elhangzottakra adott interjúban reagált. Rápli szerint Szombathely valamennyi problémájáért nem lehet a néhány hónapja hivatalban lévő kormányt felelőssé tenni, különösen úgy, hogy a várost hosszú évek óta ugyanaz a vezetés irányítja.
A képviselő az azbesztügyben az újbóli mérések szükségességét hangsúlyozta. Érvelése szerint igazolni kell, hogy a közpénzt megfelelően használják fel, és utólagosan is bizonyítani kell a kiporzás megszűnését.
A városvezetés álláspontja ezzel szemben az, hogy a korábbi vizsgálatok már igazolták a veszélyes szennyezést, a lefedett felületeken pedig éppen a kiporzás megakadályozása érdekében végezték el a munkálatokat. A most elvárt újabb vizsgálatok ezért jelentős költséget és időveszteséget okoznának.
A vita a közösségi médiában is folytatódott. Rápli az interjút a Facebook-oldalán is megosztotta, amelyhez Nemény András kommentben szólt hozzá. A polgármester jelezte, hogy a város végzi a munkát, a legveszélyeztetettebb területeken pedig hamarosan befejeződhetnek a beavatkozások. Egyúttal arra kérte a képviselőt, hogy ő is tegye meg, amit a helyzetben megtehet. A bejegyzés alatt Horváth Gábor, a Fidesz–KDNP önkormányzati képviselője is bírálta a Tisza politikusát, azt sürgetve, hogy a közösségi médiás üzengetés helyett inkább működjön együtt a városvezetéssel.
Hiba került elő a pályázati kiírásban
A szeptemberben megjelent cikkünkben arról számoltunk be, hogy a pályázati kiírásban súlyos ellentmondás található a kötelező önrészre vonatkozóan. A Magyar Közlönyben megjelent miniszteri rendelet ugyanis úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati önerő legfeljebb 30, 20, illetve 10 százalék lehet, a pályázati felhívásban viszont ugyanezek a mértékek már minimális elvárásként szerepelnek. A különbség nem pusztán formai: a bizonytalanság az önkormányzatok tervezését és a beruházások elindítását is veszélyeztetheti.
Szombathely szerint az azbesztmentesítésre szánt támogatás körüli hibák egyre inkább hátráltatják a tényleges munkavégzést.
