Éleződik a vita Washington és Brüsszel között az orosz szankciókról
Az Európai Unió vezetői újabb Oroszország elleni szankciókat követelhetnek a csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozón, miután Donald Trump amerikai elnök megállapodott Vlagyimir Putyinnal az orosz dízelexport korlátozásainak enyhítéséről. Donald Tusk lengyel miniszterelnök szerint Moszkvát nem érdekli a tűzszünet vagy a béke, ezért fokozni kell a gazdasági nyomást. Friedrich Merz német kancellár szintén szigorítást sürgetett, miután Oroszország a Trump által bejelentett energetikai tűzszünet ellenére folytatta az ukrán energiaellátás elleni támadásokat.
Uniós diplomaták szerint Trump döntését elsősorban a novemberi amerikai félidős választások magyarázzák. A republikánusok elveszíthetik kongresszusi többségüket, az Irán ellen indított amerikai–izraeli háború pedig jelentősen megdrágította az üzemanyagot. Trump a 2024-es kampányban gallononként két dollár alatti benzinárat ígért, az amerikai autósok azonban jelenleg ennek több mint kétszeresét fizetik.
További 4,8 millió tonna orosz dízel kerülhet a világpiacra
A Putyinnal kötött alku nyomán további 4,8 millió tonna orosz dízel kerülhet a világpiacra. Az európai és ukrán tisztviselők szerint ez mindössze tíznapnyi amerikai keresletnek felel meg, így az árakra gyakorolt hatása csekély lehet, ugyanakkor növelheti Moszkva háborús bevételeit.
Brüsszel már a 23. szankciós csomagot készíti elő
Az uniós külügyminiszterek hétfőn több mint 1600 személyre és szervezetre terjesztették ki az orosz szankciós listát. Az Európai Bizottság már a 23. ágazati szankciós csomagon dolgozik, amelyet ukrán várakozások szerint az év végéig bemutathatnak a tagállamoknak. A szigorítást Nagy-Britannia és Norvégia is támogatja. Kaja Kallas uniós külügyi főképviselő Washingtont is a korábban elfogadott intézkedések végrehajtására sürgeti. Trump a múlt hónapban írta alá az orosz energiakereskedelmet célzó amerikai szankciós törvényt, amelyet azonban még nem alkalmaznak teljeskörűen. A szigorítást egyes republikánus képviselők is támogatják.
Ukrajna fegyverellátása is veszélybe kerülhet
A feszültséget növeli, hogy sajtóértesülések szerint Washington az amerikai fegyverekhez való hozzáférés korlátozásával fenyegette meg Kijevet, ha nem állítja le az orosz olajfinomítók elleni támadásokat. Egy NATO-tisztviselő szerint egyelőre nincs jele a fenyegetés végrehajtásának, ami az amerikai hadiiparnak is veszteséget okozna. A NATO PURL-programjában ugyanis az európai szövetségesek amerikai fegyvereket vásárolnak Ukrajnának. Andrius Kubilius uniós védelmi biztos szerint az amerikai katonai jelenlét csökkenése miatt Európának sürgősen nagyobb felelősséget kell vállalnia saját biztonságáért.
A csütörtöki EU-csúcs így a transzatlanti egység újabb próbája lehet: Washington és Brüsszel egyre eltérőbb eszközökkel próbálja elérni az ukrajnai háború lezárását.
Szeptemberben már több millió hordó orosz üzemanyag került a piacra
Szeptember elején Washington átmenetileg enyhített az üzemanyagot érintő szankciókon Oroszországgal szemben. Oroszország akkor azonnal több mint 300 ezer tonna dízelt juttatott az amerikai és a globális piacra. Ez hozzávetőleg 2,25 millió hordó üzemanyagnak felel meg. Az amerikai elnök szerint novemberben további 500 ezer tonna, közvetlenül ezt követően pedig újabb egymillió tonna érkezhet. A későbbi szállítások nagysága az orosz finomítók állapotától függhet, amelyekben ukrán támadások okoztak károkat. Az amerikai pénzügyminisztérium április 7-ig engedélyezte az orosz dízel importját. A lépés átmeneti könnyítést jelent azokon a szankciókon, amelyek célja Moszkva háborús bevételeinek korlátozása volt.
